Ismét megjelent egy invazív rovar Magyarországon. A tölgy-csipkéspoloska (Corythucha arcuata) nagyon veszélyes a tölgyfákra. Néhány éven belül a hazai tölgyesek jelentős részét eltüntetheti.
Nincs természetes ellensége a hazai tölgyeket támadó új kártevőnek
Rohamosan terjed a tölgy-csipkéspoloska Magyarországon. Az eredetileg Észak-Amerikából származó faj nagyjából tíz éve jelent meg nálunk, és mostanra nagyon elszaporodott. Miatta fennáll a veszélye annak, hogy néhány év alatt eltűnik a hazai tölgyerdők jelentős része. Egyébként a tölgyeken való megjelenését a leveleik idő előtti barnulása jelzi.
Már a Zempléni-hegységben is sűrűn tetten érhető a tölgy-csipkéspoloska jelenléte. Főleg a szárazabb időszakokban lepik el milliószámra a tölgyfákat, a levelek nedvességét szívják ki. Emiatt már nyár közepére bebarnulhatnak a levelek. A poloskák tevékenysége egyebek mellett gátolja a fák számára létszükségletet jelentő fotoszintézist. A károkozás előbb-utóbb a növény pusztulásához vezet. A rovarok nem válogatósak, egyaránt meglepik a kocsányos és a kocsánytalan tölgyeket. Sőt, több kultúrnövény is a kedvenceik közé tartozik, például a szelídgesztenyefa
- tájékoztatta Hegyessy Gábor biológus, muzeológus a Boont.
Hozzátette, mivel ez a poloska invazív faj, nincs természetes ellensége Magyarországon. Ezért kizárólag feromoncsapdákkal lehet gyéríteni.
Megjegyezte, feltehetőleg méreganyagot is tartalmaznak a két-négy milliméter nagyságú, átlátszó rovarok.
Új ellenségek a hazai mezőgazdaságban
Egyébként számos új kártevő jelent meg az elmúlt évtizedekben hazánkban, amelyek borsot törhetnek a gazdák orra alá. Az invazív poloskák közül korábban a legnagyobb számban a barnás színű ázsiai márványpoloskával, valamint a zöld színű, Kelet-Afrikából származó vándorpoloskával (Nezara viridula) lehet találkozni Magyarországon. Jelentős kárt tudnak okozni a zöldségekben. Az érintett növény a szívogatása után megbarnul, majd megrohad és elszárad. Különösen árthatnak a paradicsomnak, az uborkának és a zöldbabnak. Gyümölcsökre is ártalmasak lehet, leginkább a szőlőre, az eperre és a szederre. Szúrásaikon túl a bűzmirigyeikkel és emésztőnedvük váladékával, valamint ürülékével is beszennyezhetik a növényeket.
2012-ben észlelték először a foltosszárnyú (pettyesszárnyú) muslica (Drosophila suzukii) néhány példányát Magyarországon. A gyümölcsmuslica az egészséges gyümölcsökben is lerakja a petéit, amíg más muslicák csak a beteg, rothadókat használják arra. Bármilyen bogyósgyümölcsöt megtámad, de leggyakrabban a málnát és a szamócát, legkevésbé az almát és a körtét kedveli.
Két invazív csigafaj is megjelentek hazánkban a közelmúltban. A spanyol csupaszcsiga (Arion lusitanicus) és a nagy barna csupaszcsiga (Arion rufus) is elterjedtek, valamint egyre nagyobb károkat okoznak. Azonban lehet védekezni ellenük a rendkívül munkaigényes összeszedésükkel, vagy kémiai úton.
