Nem elég, hogy az elmúlt hónapok forró, aszályos időjárása tönkretette a hazai termés jelentős részét, jelenleg a gyapottok-bagolylepke is pusztít a földeken. De mutatunk több invazív fajt, amelyek manapság gondot okozhatnak a magyar gazdáknak.
Gyapottok-bagolylepke pusztít az országban
A hazánkban újabban megjelenő rovarkártevők közé sorolható a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera). A vándorlepke Észak-Afrika és Eurázsia trópusi, szubtrópusi területeiről érkezett hazánkba 25-30 éve. Kedveli a szárazságot és a meleget, ezért a klímaváltozás miatt meghonosodott nálunk is. Rendkívül kártékony faj, hiszen megtámadja a virágokat, szinte bármilyen természöldséget és számos szántóföldi növényt is. Tápnövényei közé tartozik például a paradicsomon, a paprika vagy a másodvetésű bab – írja az Agrárszektor.
A legnagyobb károkat a lepke lárvája okozza a növények generatív részeinek (virág és termés) a fogyasztásával, de a levélzetet is megtámadhatja. Például a kukoricacsőre rakott tojásokból kifejlődő lárvák a címervirágzat felől rágnak a csőbe, ahol a későbbiekben rejtve maradnak. Ebben a fejlődési fázisában a rovar igencsak kedveli a csapadékos, magas páratartalmú időjárást. A fénykerülő hernyója színe a világoszöldtől a feketés zöldig terjed. Fő ismertetőjegye a hátán és a potrohszelvények oldalán hullámosan végighúzódó pászta. Az idősebb hernyók hossza elérheti a 40 mm-t.
Magyarországon a fő tápnövénye a kukorica, azonban a hernyója sok gazdanövényű, azaz polifág kártevő, ezért például veszélyes a cirokra, az őszi káposztarepcére, a búzára, a napraforgóra, a dohányra, a babra, a borsóra, a szójára, a lucernafélékre, a paprikára és a paradicsomra is. A dísznövények közül leggyakrabban a muskátlin és a krizantémon fordul elő. Tömeges rajzásakor mindent megtámad, ezért gyümölcs- és erdészeti kártevőként is ismert.
Új ellenségek a hazai mezőgazdaságban
Arról is írtunk, hogy számos új kártevő jelent meg az elmúlt évtizedekben hazánkban, amelyek borsot törhetnek a gazdák orra alá. Az invazív poloskák közül a lenagyobb számban a barnás színű ázsiai márványpoloskával, valamint a zöld színű, Kelet-Afrikából származó vándorpoloskával (Nezara viridula) lehet találkozni Magyarországon. Jelentős kárt tudnak okozni a zöldségekben. Az érintett növény a szívogatása után megbarnul, majd megrohad és elszárad. Különösen árthatnak a paradicsomnak, az uborkának és a zöldbabnak. Gyümölcsökre is ártalmasak lehet, leginkább a szőlőre, az eperre és a szederre. Szúrásaikon túl a bűzmirigyeikkel és emésztőnedvük váladékával, valamint ürülékével is beszennyezhetik a növényeket.
2012-ben észlelték először a foltosszárnyú (pettyesszárnyú) muslica (Drosophila suzukii) néhány példányát Magyarországon. A gyümölcsmuslica az egészséges gyümölcsökben is lerakja a petéit, amíg más muslicák csak a beteg, rothadókat használják arra. Bármilyen bogyósgyümölcsöt megtámad, de leggyakrabban a málnát és a szamócát, legkevésbé az almát és a körtét kedveli.
Két invazív csigafaj is megjelentek hazánkban a közelmúltban. A spanyol csupaszcsiga (Arion lusitanicus) és a nagy barna csupaszcsiga (Arion rufus) is elterjedtek, valamint egyre nagyobb károkat okoznak. Lehet védekezni ellenük a rendkívül munkaigényes összeszedésükkel, vagy kémiai úton.
