Tíz éven belül méhek nélkül készülő vegán mézpótlékkal szorítaná ki az európai piacokról az igazi mézet egy amerikai vállalat. Úgy gondolják, az ára miatt hamarosan a gazdagok kiváltsága lesz a méz, emiatt jó esélyük van a mézpótlóval a piacon.
Mézpótlóra cserélné az igazi mézet egy amerikai cég az európai üzletekben
A mézet jellemzően nem tekintik vegán élelmiszernek. Ebben, valamint a méztermékek jelentős drágulásában bízik az a cég, amely méhekhez nem köthető, vegán „mézel” szorítaná ki a hagyományost az európai piacokról is – írja az AFN.
A kaliforniai MeliBio olyan méhek nélkül készülő mézhelyettesítőket gyárt, melyek összetételükben, ízükben és állagukban is igyekeznek a mézre hasonlítani. A vállalat először az Egyesült Királyságban, Svájcban és Ausztriában telepedne meg Európában, és 75 ezer üzletbe juttatná el a termékeit.
Ők úgy látják, a vegánok körében különösen népszerűek lehetnek a mézpótlóik. Emellett a méz jelentős drágulására számítanak, ami azt eredményezheti, hogy néhány éven belül szinte csak a gazdagok engedhetik majd meg magunknak a kézműves terméket. Abban bíznak, mindezek miatt nagyjából tíz év alatt kiszoríthatják a hagyományos méztermékeket a piacról.
A termék összetételének 80 százaléka fruktóz és glükóz, 18 százaléka víz. Az ízét pedig egy sor növényi kivonat adja, amik a maradék 2 százalékát adják ki az összetevőknek. Az amerikai változatban ezek között található vöröshere, jázmin, golgotavirág, kamilla, homoktövis, van benne glükönsav és még természetes ízanyagok
- idézi az ötletgazdát, Darko Mandichot az Agrárszektor.
Mint kiderült, másolni próbálják azokat a méhek által működtetett enzimatikus folyamatokat, amelyek a nektárt mézzé alakítják. Így próbálják közelíteni a termékeiket a valódi mézekhez.
Kiválasztották 2023 legkiválóbb magyar mézeit
Egyébként a gyékényesi Pálfy-Oszkó Méhészet nyári virágméze lett 2023 legjobb magyar méze a Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztiválon az év végén. Egyúttal első helyezést ért el a vegyesvirágmézek között is.
Árgyelán János versenyigazgató elmondta, a legjobb akácmézet Ballér Róbert készítette Somogyjádon. A legkiemelkedőbb repceméz a pécsváradi Tojzán Zoltán nevéhez fűződik. Fajtaméz kategóriában a kaposmérői Hanzel Róbert hársméze diadalmaskodott. Az „egyéb fajtamézek” között a szolnoki Gujka László ámor méze lett az első helyezett. A nádudvari Ludman Anita napraforgóméze is kategóriagyőztes, akárcsak a kiskőrösi Szomor Balázs propoliszos krémméze a „különleges mézek” között. A különdíjat pedig a harkányi Farkas Róbert mézalapú pillecukra kapta.
A versenyre 398 mintát küldtek be a hazai méhészek. Az első körös zsűrizésből 48 jutott tovább. Azokat laboratóriumban is megvizsgálták. Ott a termékek víz-, pollen-, glükóz- és fruktóz-, valamint az úgynevezett HMF-tartalmát elemezték (ez utóbbi utal arra, hogy melegítették, esetleg főzték-e a mézet).
Ezt követően öt szakemberből álló zsűri második körben is értékelte a mézeket. Itt olyan értékelési szempontokat figyeltek, mint a tisztaság, a víztartalom, a jellemző szín, a méz fajta szerinti illat jellege, az íz tisztasága, a csomagolás, valamint a harmónia, az összbenyomás, így alakult ki a végső sorrend
- idéztük Árgyelán Jánost decemberben.
