Miután Magyarországon is keresett lett az érdesburgonya (azaz a batáta), számos hazai gazda vágott bele a termelésébe. Azonban mára kiderült, ennek a szektornak is megvannak a maga buktatói. Mutatjuk, hogyan látja a helyzetet egy termelő.
A hazai batátatermesztés kihívásai
Néhány száz hektáron zajlik édesburgonya-termesztés Magyarországon, de kevés a nagy, üzemi szintű termelő. A Nyírségben különösen sokan fogtak a batátatermesztésbe az utóbbi években. Több hazai gazda termékei a boltokban is megjelentek.
Azonban azt látni, a közepes termelőknél mostanra visszaesett a termelés. Bár növekszik az érdeklődés a kapás kultúrák iránt, Kovács András növényorvos az Agrárszektornak elmondta, az édesburgonya-termesztésre mégsem várhat óriási felfutás Magyarországon, hiszen igen komoly felkészülést igényel az ágazat.
Annak, aki batátával akar foglalkozni, számos kihívással kell szembenéznie. Például a friss piacos értékesítés kézzel történő betakarítást igényel. A gépes szedéskor a termény megsérülhet, ami csökkenti a piaci értékét. Ráadásul a mezőgazdasági munkaerőpiac nehézségei, a munkabérek emelkedése és az egyiptomi import okozta árverseny miatt is csökkent az édesburgonya-termesztés nyereségessége az utóbbi években. Emellett a batátát jellemzően öntözött területen termesztik. Öntözés nélkül jóval kisebb a hozama. Igaz, a növény jól tűri a hőt, így az aszály sem okoz különösebb terméskiesést.
Öntözni mindenképpen kell, akkor is, ha nincs aszály. Irodalmi adatok alapján öntözés nélkül fél kiló termés várható, öntözéssel pedig másfél kiló tövenként
– nyilatkozta a szekértő.
Hozzátette, az édesburgonya fogyasztása évi 20-30 százalékkal növekedett az elmúlt időszakban, de mára a trend stagnálásba fordult. A világjárvány idején a pánikvásárlások következtében ugrásszerűen megnőtt a batátafogyasztás. Azonban ez 2022-re mérséklődött, sőt, tavaly jelentős visszaesés volt tapasztalható. Emellett az olcsó egyiptomi kínálat is hatással van a magyar termelőkre. Igaz, a hazai édesburgonya-termelés nem képes kielégíteni a belföldi keresletet, így Magyarország továbbra is importra szorul.
Nagy a tűrőképessége és igen egészséges az ube
Egyébként egyre nagyobb figyelmet kap egy másik, de kevésbé ismert gumós zöldség is manapság. A WWF (World Wide Fund for Nature, magyarul Természetvédelmi Világalap) „A jövő 50 élelmiszere” listáját 2019-ben állította össze a szervezet szakértőin túl tudósok, dietetikusok és mezőgazdasági szakértők bevonásával. A felsorolásba olyan zöldségek és gyümölcsök kerültek, melyek amellett, hogy egészségesek és magas a tápanyagtartalmuk, kiemelkedő terméshozamra képesek, valamint nagy a tűrőképességük is.
A felsorolás egyik tétele az ázsiai gasztronómiában meglehetősen elterjedt, de itthon kevésbé ismert ube. A gumós növény Magyarországon lila édesburgonya vagy lila jamgyökér néven lehet ismerős. A neve utal a barnás-szürkés héja alatti lila húsára, ami főzéssel puhul.
A zöldség sokféleképpen felhasználható. Különleges, édeskés ízvilága egyeseket a gesztenyéére, másokat a kókuszéra, esetleg a vaníliáéra emlékezteti. Mindemellett igen egészséges. Rengeteg antioxidáns található benne, valamint gazdag A-, B-, C- és E-vitaminokban, tiaminokban, niacinban, kalciumban és vasban is.
Fogyasztásával például mérsékelhető a magas vérnyomás, illetve a rák és a kettes típusú diabétesz kialakulásának a kockázata. Remek gyulladáscsökkentő, javíthatja a bélrendszer egészségét, valamint mérsékelheti az asztma tüneteit.
