Japán egyik közkedvelt édessége évszázadok óta a szárított datolya- vagy khakiszilva, azaz a hoshigaki. Mára azonban nem csak Ázsiában, hanem egyebek között nálunk is egyre népszerűbb ez az ízletes gyümölcs.
Japánban okktóberben-novemberben rengeteg narancssárga datolyaszilva lóg füzérekbe rendezve, hosszú falécekre rögzítve a házaknál, majdnem olyan, mintha függönyök száradnának a napon – írja a termeszeti.hu. Az őszi hidegebb időjárás nem árt ezeknek a gyümölcsöknek, sőt, az erre az időszakra jellemző szél és az alacsonyabb hőmérséklet lehet az édes ízük elsődleges oka. Nálunk is sokan rákaptak.
A szárítás folyamata
Fán termő kakiszilva
Fotó: Yoonbae Cho/Unsplash
A Japánban hoshigaki néven ismert csemege lényege a szárításban rejlik. Az sem elhanyagolandó azonban, milyen datolyaszilva az alapanyag. A szárításra a hachiya a legalkalmasabb, amely hosszabb, hegyes alakjáról ismerhető fel. Ez a fajta egyébként az érése korai szakaszában kemény és magában ehetetlen.
A folyamat első lépcsőfoka, hogy a leveleket el kell távolítani, majd meg kell hámozni a gyümölcsöt. Második lépésként a fellógatás következik: madzagon levegős, magas páratartalmú helyre kell tenni. ahol a nap is éri.
Az első héten úgy kell hagyni a datolyaszilvát. Amikor viszont a meghámozottan már csúszóssá vált gyümölcsök szilárdulni kezdenek, jön a különleges bánásmód. Naponta minimum egyszer, nagyon óvatosan meg kell masszírozni minden szilvát külön-külön pár másodpercig. Ezáltal a tannin nevű anyag elkezd lebomlani, így a gyümölcs húsa puha lesz, a külső rétege pedig bebarnul.
4-6 hetet várva a gyümölcs összezsugorodik, majd egyfajta fehér virágzás veszi kezdetét a felületén, a cukor pedig kicsapódik rajta. Ezt a mézédes eledelt akár magában, de salátaként vagy desszertként is mindenképp érdemes kipróbálni.
A datolyaszilva egyéb fajtái nálunk is egyre népszerűbbek. Sokan díszfának vásárolják, ugyanis gömb formájú lombkoronájával egzotikus megjelenést kölcsönöz a kerteknek. Hazánkban 4-5 méter magasra nő, de akár bokorrá is nevelhető, így kisebb kertekbe is remek választás.Termésének színe, formája, íze jellegzetes, gondozása pedig egyszerű, hiszen a kártevőkkel, betegségekkel szemben ellenálló.Vitaminokban nagyon gazdag: nátrium, vas, kalcium, folsav és C-vitamin is található benne. Ősszel kezd beérni, az első novemberi fagyok után érdemes szedni. Akkor a legfinomabb, amikor már teljesen puha, keményebb állapotában nem érdemes megkóstolni, mert csak az érés folyamán tűnnek el belőle a csersavak. Utóérő gyümölcs, szobahőmérsékleten tárolva néhány nap alatt beérik.(Forrás: Agroinform)
