Drága a gyümölcs? Nézőpont kérdése. Megmutatjuk, milyen tényezők befolyásolják a gyümölcstermesztést.
Visszaesés
Ha azt mondjuk, hogy három gombóc fagyi áráért hat kilogramm görögdinnyét, három kiló szilvát vagy három kiló paradicsomot lehet ma venni Magyarországon, akkor kérdéses, hogy mi minősül drágának – reagált Apáti Ferenc, a FruitVeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke lapunk felvetésére, hogy a gyümölcs ma drága. Mindezt úgy – folytatta –, „hogy az előző évben a műtrágya ára a három-négyszeresére nőtt, és egyre többe kerül a munkaerő, nem beszélve az energiaköltségekről.
Itthon és Európában is erősen visszaesett a zöldségek és gyümölcsök forgalma, amit az inflációs környezet és a háború következményei mellett az évszázados rekord aszály is súlyosbított. Az idén már tapasztalható némi visszapattanás, de ez lassú folyamat. A zöldség-gyümölcs termelés beruházási és éves termelési költségei mintegy 40-50%-kal emelkedtek az elmúlt két évben. Márpedig lehetetlen úgy olcsón termelni, hogy öt év alatt közel duplájára nőnek a kiadások, miközben egyre több terméskiesést okoznak az időjárási károk.
Likvid működés
A tavalyi jelentős, ágazattól függően 20-40%-os, termelési költségnövekedést sikerült részben elfogadtatni a piaccal a termelői értékesítési árak növelésén keresztül, ami a termelők jó részének biztosította a nyereséges, de legalábbis a likvid működést. Ki kell emelni, hogy ez nagyobb súllyal igaz a zöldségekre és kisebb súllyal a gyümölcsökre. Nyilván ez az árnövekedés megjelent a fogyasztói árakban is – mondta Apáti Ferenc.
Idén már év elején láttuk – tette hozzá az elnök –, hogy az értékesítési árakban valószínűleg nem lehet további növekedést elérni. A legtöbb szereplő úgy számolt, hogy nagyjából a tavalyi árakkal lehet kalkulálni, de nem kizárt az sem, hogy csökkennek a termelői árak. Ellenben a költségek 2023-ban tovább növekednek. Az energia ára csökkent, de aki tavaly leszerződött magas árakon, az a spot árak csökkenéséből semmit nem érzékel. A műtrágyák ára is csökkent, de a műtrágya-költség arányaiban nem meghatározó a költségszerkezetben.
Viszont a jelentős részarányt képező élőmunka költsége 2022-ről 2023-ra további 15-20%-kal emelkedett. A növényvédő szerek ára szintén nőtt az ezt megelőző évhez képest. Mindezekkel együtt az látható, hogy a zöldség-gyümölcs ágazatban 5-10%-kal emelkednek a termelési költségek 2022-ről 2023-ra, amit viszont valószínűleg nem lehet elfogadtatni a piacon az értékesítési árak növelése formájában, ami csökkenti profitrátát. Hasonló folyamatokat tapasztalunk a zöldség-gyümölcs feldolgozóiparban is a feldolgozott késztermékek esetén.
Az időjárás hatásairól a FruitVeb vezetője úgy nyilatkozott, hogy közepes-jó virágzást tapasztaltak minden gyümölcsfajnál, de a terméskötődés gyenge volt. Az ok valószínűleg az volt, hogy virágzás előtt és alatt több hullámban érkeztek a tavaszi fagyok, vagy volt hűvös, csapadékos az időjárás. A növényvédelemben pedig leginkább a csapadékos, párás időjárás okoz kellemetlen meglepetéseket, ami növeli a gombabetegségek kockázatát, és fokozott igényt támaszt a növényvédelmi beavatkozásokkal szemben.
Meggy és barack
A terméseredményekről és a várakozásokról a szakember úgy nyilatkozott, egyértelműen csalódást keltett az idei meggypiac: a tavalyihoz képest 15-20%-kal gyengébb termés ellenére 10-20%-kal voltak alacsonyabbak a termelői árak. A cseresznye esetében egy az időjárási körülmények miatt rendkívül viszontagságos éven vannak túl. A tavaszi fagyok után a májusi és júniusi csapadék sok helyen okozott jelentős veszteséget a termelőknek, így a hozamok 40-60%-kal elmaradtak a potenciálistól.
Tavaly a kajszinál sikerült elkerülni a fagykárokat, az idén azonban már nem volt ilyen kegyes az időjárás. Ez alapvetően meghatározta a piaci folyamatokat, kevés gyümölcs léphetett piacra, értelemszerűen magasabb áron – ám ilyenkor a komoly terméskiesés miatt hiába a drágább termék, ez aligha képes behozni a termesztés költségeit. A tavalyi enyhébb tavaszt követően idén az őszibarackot is komolyan elkapták a tavaszi fagyok, de az előző év kedvezőtlen időjárása miatt a virágrügyek sem voltak tökéletes állapotban, ami a fagyok utáni gyümölcshullásban jelentkezett, így a kajszihoz igen hasonló piaci folyamatok zajlanak, zajlottak.
Alma és szilva
A FriutVeb felmérése szerint almából összességében egy jó évjárat lehet, a termőfelület túlnyomó részét adó észak-keleti országrész almaültetvényeit nagyobbrészt megkímélték a súlyosabb tavaszi fagyok. Negatív jelenség azonban, hogy az átlagosnál több a vihar- és jégkár, ami minőségi károkat okoz. Mindezek okán az idei évre 500-550 ezer tonna közötti almatermést prognosztizálnak Magyarországon. Ebből mintegy 400-430 ezer tonna lehet az ipari és 100-120 ezer tonna az étkezési alma.
A szilvának most van a szezonja, a szakma közepes alatti termést vár, valószínűsíthetően 40-50 ezer tonna között, ami elmarad a normál évjáratok 60 ezer tonnás termésétől. Augusztus elején a termelői árak a tavalyi szinten vagy valamivel fölötte mozogtak. A gépi betakarítású, ipari szilva nettó termelői ára jellemzően a 90-150 Ft/kg közötti sávot írt le: a lekvár vagy pálinka alapanyag 90-120 Ft/kg. Közben a magasabb minőségi követelményekkel jellemezhető hűtő- és konzervipari alapanyag jellemzően 120-150 Ft/kg között mozgott. A kézi betakarítású frisspiaci szilva nettó termelői ára jellemzően 200-300 Ft/kg.
Általánosságban elmondható – összegzi Apáti Ferenc –, hogy az idei gyümölcstermés Európa nagy részén nem ígérkezik jónak, de katasztrofálisnak sem, és tavalyi aszályos év szintjét bizonyos gyümölcsök estében meg is haladja, de bő termésről nem beszélhetünk.
