Az idén az átlagosnál gyengébb a hazai termés barackból, meggyből, cseresznyéből és szilvából is. Ez nem kedvez a pálinkfőzdéknek sem. Azonban arra is van példa, hogy nem a gyümölcs mennyisége jelenti a legnagyobb gondot, hanem a gyenge gyümölcsaroma.
Idén sem számíthatnak fényes évre a pálinkafőzdék
Amíg tavaly az aszály, idén más időjárási problémák hatottak kedvezőtlenük a gyümölcsfákra. Ami probléma felmerül a kertészetekben, az később megjelenik a lepárlókban is. A Boon a miskolci Komlóstetői Pálinkafőzdében érdeklődött az idei szezonról. A főzde tulajdonosa, Szász István elmondta, a baracktermés gyatra volt, azonban a körtére és az almára kevesebb a panaszt.
A meggyről és a cseresznyéről is azt tudom mondani, hogy kevesebb, mint tavaly. 2022-ben nagy szárazság volt, idén pedig lefagyott a virág. Az extrém időjárás okoz gondot. A szilváról még nem tudok nyilatkozni, az később lesz aktuális
- tájékoztatott a vállalkozó.
A miskolci főzde főzőmestere egyéb problémákat is felvetet. Szerinte nemcsak egyes gyümölcsök idei mennyiségével, hanem az aromáikkal is gondok lehetnek.
Arra tudok tippelni, hogy idén eső alatt-után szedték, ez lehet az oka. Alacsonyabb a szárazanyag-tartalmuk. A barack kevés volt, a meggy több, de a tavalyihoz képest nem hozzák a klasszikus aromavilágot sem. A régi fajtákból jobb a termés, az újakból kevésbé. Persze az időjárás nagyban befolyásolja, egyszer ilyen, máskor olyan, nehéz kiszámítani
- mondta Katona Zoltán főzőmester.
Átlagos termésre számítanak a legtöbb magyarországi almaültetvényen
A termőfelület túlnyomó részét adó észak-keleti országrész almaültetvényeit nagyobbrészt megkímélték a súlyosabb tavaszi fagyok. A megporzásra és terméskötődésre kedvezőtlen hűvös, borús, fényszegény, szeles és csapadékos áprilisi időjárás részben már nem vagy nem olyan érzékenyen érintette az almaültetvények relatíve késői virágzását, így az almában jelentősebb terméskötődési, illetve terméshullási problémákat sem tapasztaltunk. Az időjárás május óta közel optimálisan alakul
- tájékoztatott néhány napja a FruitVeB szakértője a július közepén végzett felmérésük alapján.
Azonban hozzátette, az átlagosnál több a vihar- és a jégkár, ami jellemzően nem mennyiségi, hanem minőségi kár. Tehát csökken az étkezési, de növekszik az ipari alma árualapja. Továbbá jelentősebb a varasodásfertőzés is, ami szintén az élelmiszeripari feldolgozás felé tolja a termést. Mindezek fényében idén 500-550 ezer tonna közötti almatermésre számítanak, melyből 400-430 ezer tonna lehet ipari, 100-120 ezer tonna pedig étkezési alma.
Rosszabb képet mutat a szilva
Ebben az évben két részre szakad az ország szilvatermés szempontjából. A termőterület szűk felét adó észak-keleti országrészben fajtától függően közepes vagy jó termést tapasztalunk, míg a termőterület bő felét adó Bács-Kiskun, Pest vármegyékben és a Dunántúlon általában gyenge, helyenként esetleg közepes a szilvatermés
- ismertette az idei állapotokat a Terméktanács szakértője.
Ezért úgy számolnak, az átlagosnál valamivel gyengébb, 40-50 ezer tonna közötti össztermésre lehet számítani a gyümölcsből az idén Magyarországon.
A tavalyi évszázados aszály hatásait közvetetten tapasztaljuk, de minden bizonnyal hozzájárult az idei terméskiesésekhez ez is: tavaly a fáknak nem maradt elegendő energiája arra, hogy a termés kinevelése mellett még elegendő mennyiségű és jó minőségű virágrügyet képezzenek
- magyarázza az átlagosnál gyengébb szilvatermés okait a szakember.
Hozzátette, a lekvár vagy pálinka alapanyagául szolgáló szilva ára 90-120 Ft/kg között alakul mostanság.
