Tavaszias időjárás jellemzi Magyarországot, pedig január közepén járunk. Szakértő mondta el, milyen hatással lehet ez a gyümölcsösökre hazákban. A méheket biztosan nem érinti jól az enyhe tél.
Bekavarhat a gyümölcsösöknek, ha továbbra is enyhe marad az időjárás
Szokatlanul tavaszias az időjárás hazánkban. Az enyhe idő decemberben kezdődött, azóta éjszakánként is csak ritkán megy 0 fok alá a hőmérséklet. Január 1-jén a melegrekord is megdőlt: Sellyén 18,9 Celsius-fokot mértek. Néhol rügyező fákkal is találkozhattunk az utóbbi napokban.
Az eddigi enyhe idővel még nincs semmi gond, de most már egy-két héten belül nagyon meg kellene érkezniük a fagyoknak, és az lenne a jó, ha azok február végéig ki is tartanának, vagyis addig most már igazi tél lenne, majd márciusban lassú, fokozatos lenne a felmelegedés. (…) A gyümölcsfák – a külső hőmérséklettől függetlenül – ilyenkor, január elején még mélynyugalmi állapotban vannak. Gyümölcsfajtól függően nagyjából január második felétől február végéig fejeződik be a mélynyugalmi állapot. A rövidebb hidegigényű fajok (például a kajszi- és az őszibarack) már január második felében, végén kilépnek a mélynyugalmi állapotból, míg a hosszabb hidegigényűek (például az almatermésűek) inkább csak február második felében
- nyilatkozta Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem Kertészettudományi Intézetének a vezetője a Telexnek.
Hozzátett, ha a mélynyugalmi időszak letelte után kellően hideg lesz (ami fagyot vagy maximum plusz néhány fok körüli hőmérsékletet jelent), akkor az kényszernyugalomban tarthatja a fákat.
Az enyhe tél nagyjából január utolsó dekádjától (harmadik harmadától) tud gondokat okozni, mert ha még akkor is (és februárban is) enyhe idő van, akkor a mélynyugalmi állapot megszűnésével és a kényszernyugalmat biztosító hidegek híján lassan elindul a fák életműködése. A rügyek megduzzadnak, megpattannak, amivel a későbbi fagyok iránti érzékenységük fokozódik. Vagyis, ha a megpattanó rügyekre például február második felében jön egy mínusz tíz-húsz fokos lehűlés, az már komoly téli rügykárokat okoz
- magyarázta a szakember.
Ha pedig túl enyhe a január és a február, akkor a vegetáció korai megindulása miatt hamarabb következik be a virágzás is, ami fokozhatja a fák tavaszi fagyokkal szembeni érzékenységét.
Ilyen enyhe időben nem gyérülnek a kártevők (tetvek, pajzstetvek, atkák stb.) áttelelő alakjai sem. Megfelelő gyérüléshez és azáltal ahhoz, hogy tavasszal és nyáron kevesebb növényvédelmi gondunk legyen, kellene legalább másfél-két hét egyhuzamban, amikor nappal sincs nulla fok felett a hőmérséklet, és éjszaka legalább mínusz 10-15 fok van
- tette hozzá a szakember.
Nem kedvez az enyhe idő a méhéknek
A szokatlanul enyhe időjárás nem csak a gyümölcságazatban nem jelent jót. Nyolc fokos hőmérséklet felett hagyják el a kaptárakat a méhek. Az elmúlt napokban az ország több vidéken is kirepültek az otthonaikból.
Ez az egyik oldalról jó hír, hiszen ki tudják engedni az ürüléküket. A hideg időben is táplálkoznak a kaptárakban, ami salakanyagot eredményez. Bent nem piszkítanak (ideális esetben 180 napig vissza tudják tartani az ürüléket), ezért ilyenkor kihasználják a meleg időt és kint végzik el a dolgukat. Viszont másik oldalról nézve aggályos a korai kirepülésük.
A jó méhész értékes táplálékot (minőségi mézet) hagy bent a családoknak a kaptárban, ezzel biztosabb a sikeres áttelelés. A fő probléma a téli idő előtti kirepüléssel az, hogy előbb elfásulnak a méhek. Korábban kezdik el a fiasítást/szaporodást, ezzel az atkák is korábban támadják a családokat. Az atkák elleni védekezés komoly anyagi és fizikai megterhelés a gazdáknak
- nyilatkozta Tamási Gábor, méhész.
Ha 60 napig nincs meleg periódus a hűvösebb hónapokban, az atkák terméketlenné válhatnak. Viszont a két héttel korábban kezdődő fiasítás képes megháromszorozni az atkák számát a kaptárakban a nyár végére.
Emellett a most virágzó fákon virágport kereső méhek mind a két fajt idő előtt kimeríthetik.
