Friss tanulmány árulkodik arról, hogyan alakulhat az idei, magyarországi kajszitermés. A gyümölcs népszerű alapanyaga a lekvároknak és a pálinkáknak, valamint keresett termék a frisspiacon is.
Idén is érintette fagykár a hazai kajsziültetvényeket
Ugyan 2013 és 2020 között növekedés jellemezte a kajszi magyarországi termőterületeinek a méretét, azt utóbbi három-négy évben csökkenő tendenciát figyelhetünk meg, ami elsősorban a gyakori fagykárokkal magyarázható. Jelenleg körülbelül 5 ezer hektáron terülnek el kajsziültetvények az országban.
A FruitVeb friss elemzéséből kiderül, a magyar kajsziexport mennyisége is csökkent az utóbbi években. Ezzel párhuzamosan növekedett az import volumene.
Megjegyzik, évről évre jelentősen ingadozik a termés mennyisége, jellemzően a tavaszi fagykárok hatására. Idén kedvező volt a virágzás, de a korai fagyok ismét okoztak károkat. Emiatt a várható termésmennyiség 16-18 ezer tonna körül alakulhat ebben az évben. Optimális esetben a 20 ezer tonnát érheti el, rosszabban 15 ezer alatt maradhat. Persze az idei termést a következő hetek időjárása - különösen a csapadék és a hőmérséklet viszonyai - jelentősen befolyásolhatja.
Hozzáteszik, az utóbbi évtizedben volt példa kevesebb mint 7 ezer, illetve 37 ezer tonnás össztermésre is.
Van egy jó és egy rossz hírünk a meggyimádóknak
Egyébként idén a fagy, a korán érkezett meleg, majd a rosszkor érkező lehűlés miatt számos gyümölcs, így a meggy termési ideje is eltolódott. A szokatlan körülmények a termés mennyiségét is befolyásolják.
Idén várhatóan annak ellenére sem fogja elérni az átlagos szintet a meggytermés, hogy 2023-ban a szokásosnál jóval kevesebb gyümölcs miatt „pihentek” a fák. Öröm az ürömben, hogy az enyhe tél és a korán érkezett tavasz miatt a megszokottnál három héttel korábban indult a vegetáció, így ennyivel hamarabb juthatunk hozzá az édes-savanyú gyümölcshöz.
Bár a március végi, április eleji virágzás még nagyon jó termést ígért, most a legbizakodóbb becslések is úgy látják: idén is a tavalyi 57 ezer tonnás hozam a reális, sőt, ehhez képest akár mínusz 10 százalékos eltérés is előfordulhat.
A március 19–20-i fagyok még virágbimbós állapotban érték a fákat, és bár csak kevés ültetvényben okoztak komolyabb károkat, eléggé lerontották a virágok termékenyülő képességét. Az sem segített, hogy a virágzás idején a szokásosnál jóval melegebb volt, ez ráadásul erős széllel és alacsony páratartalommal párosult.
A nem megfelelő körülmények miatt sok helyen hiába történt meg a beporzás, a megtermékenyülés elmaradt. A virágzási időszak végére érkező másfél hetes lehűlés pedig csak még tovább rontotta a helyzetet – a száraz tavasz miatt a moníliafertőzés viszont legalább elkerülte az ültetvényeket.
