karfiol

Sütve, főzve, rántva, nyersen, sőt, akár lisztként is fogyasztható a szuperegészséges karfiol, sokan mégsem kedvelik a keresztesvirágúakra jellemző erős szag miatt. Mutatjuk, miért érdemes mégis mindenkinek legalább heti rendszerességgel fogyasztania.


Az Agroinform szerint 130 gramm karfiol mindössze 5 gramm szénhidrátot és 25 kalóriát tartalmaz, ellenben rengeteg folsav, kálium, magnézium és mangán van benne, a C-, B6- és K-vitaminról nem is beszélve.

A keresztesvirágú zöldség jellegzetes, sokak szerint kellemetlen szagát magas kéntartalmának köszönheti, ettől viszont nem szabad elriadnunk, az anyag ugyanis a méregtelenítő enzimek aktiválásával hozzájárul szervezetünk megtisztulásához.

A karfiol a gyulladásokkal szembeni védelemhez elengedhetetlen antioxidánsokban is gazdag, rengeteg glükozinolát és izotiocianát van benne, ezek pedig jelentősen lassítják a rákos sejtek növekedését. Emellett béta-karotin, fahéjsav, rutin, kaempferol és kvercetin is van benne – ezek az öregedés lassításában és a krónikus stressz okozta káros hatások mérséklésében segítenek.

Szulforafántartalma nagyon jó hatással van a vérnyomásra, ráadásul javítja a vesefunkciókat és az érrendszert is védelmezi. Jelentős mennyiségű kolint is tartalmaz, ami a máj- és szívbetegséggel küzdőknek, valamint az idegrendszeri panaszoktól szenvedőknek is hatékony segítség lehet, de elsősorban az agyműködére gyakorolt jótékony hatása miatt érdemes mindenkinek fogyasztania.

A porított karfiol nagyszerű, mégis kevesek által ismert tulajdonsága, hogy – például pizzatésztává sütve – kiválthatja a hagyományos lisztet, így gluténérzékenység esetén az egyik legjobb alternatív megoldás lehet.

Ne hagyd ki!