Óriási mennyiségben ellephetik a mezőgazdasági területeket a vetési varjak. Különösen sok kárt okozhatnak a téli időszakban is, de kártevő létükre és nagy számuk ellenére mégis védettek. Mutatjuk, mi ennek az oka!
Törvény védi a vetési varjút
Varjúfélék nagy számban fordulnak elő hazánkban. A holló meglehetősen ritka, szarkát, szajkót, csókát, valamint kormos, dolmányos és vetési varjút gyakrabban látni Magyarországon. Például a dolmányos varjú és a szajkó vadászható, de a holló és a vetési varjú (Corvus frugilegus) védett madárfajok.
A védelem a hollónál érthető, hiszen állománya messze van a kívánt egyedszámtól, ráadásul tekintélyes, látványos és nagy testű madár. Viszont a vetési varjú igen nagy számban van jelen hazánkban, valamint jelentős károkat okoz a mezőgazdasági földeken.
A vetési varjak védettségének az oka nem náluk keresendő, a szerepük közvetett. A védelmüket a ritka kék vércsének köszönhetik, amely gyakran költ a varjúfészkekbe. Az utóbbiak fennmaradása érdekében értékelődött fel a varjú szerepe.
Azonban a Greendex megjegyzi, a vetési varjak okozta károk valóban jelentősök, miközben nem egyértelmű, mennyivel járul hozzá a védelmük a kék vércsék egyedszámának a növekedéséhez. Ráadásul az utóbbiak helyett az előbbiek száma nő exponenciálisan. Emellett felmerül a kérdés, ki kárpótolhatja a gazdákat a madarak okozta károkért.
Óriási a veszteség a madárállományban
Egyébként az elmúlt években mintegy 600 millió fészkelő madár tűnt el az Európai Unióból, de világszinten is jelentős volt a madárállomány csökkenése. A madárfajták nagyjából háromnegyedét érinti a jelenség. Leginkább a házi verebek állománya zsugorodott, hiszen megfeleződött a számuk.
A szakértők a jelenséget leginkább az intenzív mezőgazdasági termeléssel (gépesítés terjedése és a vegyszerek használata), a fakitermeléssel, az invazív fajokkal, a természeti erőforrások kiaknázásával és az éghajlatváltozással magyarázzák.
Hazánk is érintett
Magyarországon mintegy 30 százalékkal csökkent az agrárterületek madárállománya másfél évtized alatt. Ezen belül kiemelendő a klasszikus agrármadárnak számító fogoly, hiszen az állománya 91 százaléka kipusztult. A 2021-ben az év madarának választott cigánycsuk egyedszáma 51 százalékkal csökkent. Viszont az erdei fajok állományai az utóbbi évtizedekben stabilnak mondhatók.
Az összkép borús, azonban a madárvédelem sikereket is elkönyvelhet. A védelmi intézkedések hatására Magyarországon az elmúlt néhány évben több mint 100 ezer hektáron javult az élőhelyek állapota. Több szűk elterjedésű veszélyeztetett fajnál sikerült stabilizálni az állományt. Például a hazai túzokállomány nagyjából 10 százalékkal növekedett az elmúlt másfél évtizedben, valamint sokkal több a sas is. Emellett 40 párról mintegy 200-250 párra nőtt a kerecsensólyom-állomány nagyjából 15 év alatt.
