Az elmúlt évtizedekben töredékére esett vissza hazánk málnatermesztése

Hazánk megváltozó klímája egyre kevésbé kedvez a málnatermesztésnek. Megfelelő fejlesztésekkel azonban orvosolható a helyzet – már ha találni elég munkaerőt a szüret idejére.


Nem lehet megúszni a fejlesztést

3 hektáron termeszt málnát Vas megyében Ildikó és a fia. Körülbelül egy hektáron Julcsi fajtát, kettőn pedig Fertődi zamatost. Tavaly az áprilisi fagyok a Julcsi fajtánál okoztak némi terméskiesést, a Fertődi zamatos azonban két héttel később érik, ott nem voltak ilyen gondok. Az utóbbi fajta inkább a hőségre, a szárazságra és a UV sugárzásra érzékeny – írja az Agroinform.hu.

„Öntözés, jégháló nélkül napjainkban szinte lehetetlen küldetés minőségi málnát termeszteni hazánkban, de lassan a fagyvédelem is elkerülhetetlenné válhat”

- mondta a gazdasszony, aki 2016 óta foglalkozik a gyümölccsel. Abban az évben saját pénzből telepítették a málnát, majd később pályázati forrásból csepegtető öntözéses rendszert alakítottak ki, amelyhez egy 130 méter talpmélységű kutat is fúrattak. A terület nagyjából kétharmadát jéghálóval fedték le, ami eredeti funkcióján túl nyáron az égető napsugaraktól és légköri aszálytól is megvédi a gyümölcsöt. Érezékelhető volt ez a betakarításkor is, hiszen nagyobb, egészségesebb szemeket szedtek a háló alól. Valamint építettek egy hűtőkamrát is, ami frissen tudja tartani a leszüretelt szemeket.

A termelési folyamatnak azonban vannak olyan része, ahol beruházással, eszközökkel nem igazán lehet kiváltani az emberi munkát. A gazdaságban a málna érésének 5-6 hetében 30-50 emberre van szükség 3 hektáron aszürethez. Az idénymunkásokat azonban nem tudják a környékről összeszedni, ezért sok a külföldi vendégmunkás, akiknek szállást is biztosítani kell.

Mennyire éri meg málnát termeszteni?

A málnatermesztés a jelenlegi magyar éghajlaton rendkívül költséges, hiszen sok beruházást és emberi munkaerőt igénye. Emiatt a hazai málna termőterületei visszaszorulóban vannak.

A minőségi magyar málnára azonban jó a kereslet. Emellett az ára is emelkedett a közelmúltban. A frisspiaci minőségi magyar málnának - lokációtól függően - 1800-4000 forint között alakult a kiskereskedelmi ára tavaly.

Magyarországon költséges beruházásokkal ugyan mérsékelhető a klímaváltozás negatív hatása, azonban manapság a málna hektáronként termelt átlagmennyisége így is messze elmarad a 80-as évek 10 tonnás termésátlagától – írja a cikk.

Hazánkban napjainkban 160-170 hektáron termesztenek málnát, míg egy évtizeddel ezelőtt 700-800 hektáron foglalkoztak a gyümölccsel. A csökkenés oka lehet a már említett kedvezőtlen éghajlatváltozás, a munkaerőhiány, illetve a szükséges és költséges fejlesztések is.

Búcsú az olcsó málnától

Tvaly arról írtunk, hogy 3000- 4000 forint volt a málna kilója. A hazánkban megtermelt mennyiség pedig a hazai igényeket sem fedezi.

„Az 1990-es években még 27 ezer tonna málna termett itthon egy évben, ma azonban már alig ezer tonnát szednek le a termelők évente, kevesebb mint 200 hektár területen”

- nyilatkozta korábban Hunyadi István, a FruitVeb, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója.

A szakember is elmondta, hogy egyrészt a klimatikus változások nem igazán teszik lehetővé, hogy a hazánkban használt fajtákkal hasznot termelően lehessen dolgozni, ugyanis a málna hidegebb éghajlatra való gyümölcs, nem szereti a nagy meleget. Másrészt egyre nehezebb megtalálni a megfelelő minőségű és mennyiségű munkást a betakarítási feladatok elvégzéséhez.

Hunyadi István nem tartja elképzelhetőnek, hogy Magyarországon teljesen megszűnik a málnatermesztés, annak a lehetőségét viszont nem zárja ki, hogy még tovább csökken az itthon megtermelt mennyiség.

Tavaly három-négyezer forintos kilónkénti árakat lehetett látni, jellemzően már csak 125 vagy 250 grammos kiszerelésben értékesítették a málnát, de ettől nem lett olcsóbb.

The Conversation

Ne hagyd ki!