A korai fajták szedésével elkezdődött Magyarországon a meggyszezon. Hazánk Európában az egyik legjelentősebb meggytermesztő. Ráadásul a magyar meggyre külföldön is igen jelentős a kereslet.
Már szedik a meggyet Magyarországon
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a FruitVeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács tájékoztatása szerint a korai fajták szedésével elkezdődött az idei meggyszezon Magyarországon. Az idén is zamatos és kiváló minőségű áru a következő hetekben folyamatosan kerül a boltokba és a piacokra. A külföldön is igen keresett magyar meggy szürete jellemzően a Duna-Tisza-közén kezdődik, és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében zárul.
A hazánk Európa harmadik legnagyobb meggytermelője. Idén 13 ezer hektáron termesztik a gyümölcsöt idehaza, elsősorban Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves, Pest, Győr-Moson-Sopron és Bács-Kiskun vármegyékben. Az éves termésmennyiség jellemzően 60 ezer tonna körül alakul. A legnagyobb területen Érdi bőtermő, Újfehértói fürtös, Debreceni bőtermő és Kántorjánosi fajtákat termesztenek.
A tavalyinál kevesebb termés
Az idén az átlaghoz közeli mennyiséget várnak a szakemberek, bár jelentős hullást okoztak a tavaszi fagyok, a virágzás időszakában a hideg, a szeles, csapadékos időjárása, valamint a terméskötődési időszakra jellemző hőmérséklet-ingadozás. Azonban a terméskiesést némileg kompenzálja a megmaradt gyümölcsök nagyobb mérete. Emiatt az tavalyi országos termésnél idén 15-20 százalékkal számítanak kevesebbre a szakemberek.
Az éves, magyar, lakossági meggyfogyasztás jellemzően 10-15 ezer tonna között alakul. A gyümölcs 60-80 százalékát exportálja az ország, legfőképp Németországba. Az Agroinform megjegyzi, a hazai meggy javát a konzervipar hasznosítja.
És mi a helyzet a cseresznyével?
A NAK 40-50 százalékosra becsüli a tavaszi fagyok miatti terméskiesését a cseresznyénél, hozzátéve, hogy az elmúlt hetek nagy esőzései miatt sok érett gyümölcs megrepedezett. A kamara ezért szorgalmazza a 2000-es évek elején gyakorlatilag megszüntetett nemesítés, fajtakísérletek és a kataszteri rendszer újraélesztését.
Magyarországon mintegy 2700 hektáron termesztenek cseresznyét; területi eloszlásban Pest és Heves vármegye kiemelkedik 500 hektár feletti termőterülettel, de jelentős területek vannak Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun vármegyében is. A jó években mintegy 12-13 ezer tonna a termés, idén ennek csak 50-60 százalékával számolnak, a Dunántúlon és a Duna-Tisza-közén nagyobb fagykárok keletkeztek, de keleten és délen sem ideális a helyzet a NAK szerint.
A NAK felhívta a figyelmet arra, hogy az EU-csatlakozás utáni pár évben megszűntetett fajtakísérletek, valamint kataszteri rendszer miatt nem kontrollálható, hogy adott helyre megfelelő gyümölcsfajokat és fajtákat telepítsenek, és így a megfelelő gazdasági és technológiai javaslatok is hiányoznak. A hazai gyümölcsnemesítési szakma leépült, a fiatalok számára nem nyújt perspektívát, nagy részük elhagyta a pályát. A magyar gazdák alapvetően arra kényszerültek, hogy külföldi, főleg mediterrán fajtákat hozzanak be. Azonban mára annyira megváltozott az időjárás, hogy nemcsak a meleg teleket, hanem az akár tíz napon belül jelentkező 15 és -10 Celsius-fok közti különbségeket is bírniuk kellene a fajtáknak, de a jelenleg általánosan alkalmazottak arra nem képesek.
