A szakértő elmondta, melyik itthon termő gyümölcsök a legalkalmasabbak pálinkának, illetve melyekből kevésbé ajánlatos elkészíteni a párlatot. Kiderült az is, egyre népszerűbbek a vadgyümölcsök, illetve hogyan élte meg a pálinkaágazat az elmúlt időszak gazdasági nehézségeit.
Egyre keresettebbek a különlegesebb gyümölcsökből készült pálinkák
A törvény értelmében pálinkának csak olyan meghatározott eljárással készített gyümölcspárlat nevezhető, amelyet Magyarországon termett gyümölcsből (gyümölcsvelő is beleértendő) készítettek, valamint a cefrézését, a párlását, az érlelését és a palackozását is hazánkban végezték. Nem nevezhető pálinkának az a párlat, ami sűrítményből, aszalványból, szárítmányból, esetleg zöldségekből (például a tökfélék családjába tartozó dinnyefélékből) készült – tájékoztatta Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke az Agrárszektort.
A szakember hozzátette, a klasszikus pálinkák két meghatározó gyümölcse a barack és a szilva, de népszerű a meggy, az alma és a körte, valamint előfordulnak a piacon szőlőből, törkölyből, birsből és cseresznyéből készült pálinkafélék is. Olcsóbb ára miatt pedig továbbra is gyakori a vegyesgyümölcs-pálinka.
Azonban egyre többen igénylik az új ízeket. Ezért teret hódítanak olyan vadgyümölcsök és bogyósok is a pálinkaágazatban, mint a málna, a feketeribizli, a szeder, a kökény, a berkenye és a som, bár ezek a ritkaságuk és a gyenge kihozataluk miatti drágaságuk okán csak réspiaci szerepet töltenek be. Olyan gyümölcsökből pedig, amelyek az alacsony gyümölcscukor-tartalmuk miatt nem cefrézhetők (mint például a homoktövis), gazdaságosan nem is igazán készíthető pálinka.
Tilos cukrozni!
Az elnök elmondta azt is, hogy az ágazat szereplői számos nehézséggel szembesültek az elmúlt évben, például az energiaárak emelkedésével és az alapanyagok drágulásával. Azonban a cukor hatósági ára nem befolyásolta a pálinkaágazatot.
A pálinkát és a törkölypálinkát nem lehet ízesíteni, színezni, édesíteni még a termék végső ízének lekerekítése érdekében sem. Ezen túlmenően akár pálinkáról beszélünk, akár magánfőzött párlatról, vagy bérfőzött párlatról, a cefrét a jövedéki törvény alapján természetesen tilos cukrozni! Így a cukor ára nem befolyásolja az ágazat gazdálkodását
- tette hozzá Mihályi László.
40 százalékos áremelés?
Megjegyezte, tavaly nagyot emelkedtek a gyümölcsárak, melyet tetézett a magas infláció. Ehhez és az energiaárak elszállásához hozzájött egyebek mellett a bérigények növekedése is. Továbbá az üvegeket, az élesztőt, a savakat és a gépek szervizeléséhez szükséges anyagokat importból kell beszerezni, viszont a forint gyengülése miatt ezek költsége is megugrott. Ráadásul hiány van palackokból az orosz-ukrán háború miatt, de a problémák sorának itt még nincs vége.
A pálinka piaca az elmúlt két évben nagyon megsínylette a pandémia miatti lezárásokat. A határok lezárásával eltűntek a turisták, a vendéglátóhelyek bezárásával elmaradtak a vásárlók. A vendéglátáson keresztül értékesíti a kereskedelmi főzdék többsége a pálinkáit. Emiatt jelentősen változtak a vásárlói szokások is. A lakosság csökkenő reáljövedelme miatt nem a pálinkák vásárlását részesítette előnyben
- nyilatkozta az elnök.
Megjegyezte, mindezen nehézségek miatt a pálinka-előállítók nagyjából 40 százalékos áremelést tartanának indokoltnak. Azonban ennek nagyjából a felét érvényesíthetik az áraikban, többet nem fogadna el a piac.
