Történelmi aszály sújtotta a magyar mezőgazdaságot az idén, amit hazánk kukoricatermése is megsínylett. Ezért bekövetkezett az, amire nagyon régen volt példa: behozatalra szorulunk a tengeriből. Eddig leginkább Ukrajnából érkezett az importkukorica, nagyjából egymillió tonna.
Legalább 30 éve nem volt ilyen kevés kukoricatermése hazánknak
Még tart az aratás, de a szakemberek szerint egészen biztosan nem fogja elérni hazánk kukoricatermése idén a 4 millió tonnát. Pedig az átlagos éves belföldi szükségletünk 4-4,5 millió tonna. Jobb években ennek a duplája is megterem Magyarországon a tengeriből (de átlagosan 6-8 millió tonna körül alakul a termés), ezért bőven szokott jutni exportra is. Élelmiszerhiányról szó sincs, de az idei aszály lefelezte a magyar kukoricahozamot – írja a 24.hu.
Kérdéses, hogy mire lesz elég ez a termésmennyiség. Várhatóan kevesebb alapanyagot vásárolnak az ipari felhasználók a magas energiaárak miatt. Elképzelhető, hogy a takarmánygyártók is kisebb mennyiséget vesznek, hiszen a takarmányozás eltolódhat például a búza felé, amiből szintén nem volt jó a hazai termés, de jut belőle exportra is.
Ukrajnából érkezik a kukorica
Szüksége van hazánknak a kukoricaimportra, ezért egy ideje Ukrajnából érkeznek szállítmányok. A becslések szerint eddig mintegy 1 millió tonna kukoricát vásárolhattunk a keleti szomszédunktól.
Az ukrán termék legnagyobb felvevői az ipari felhasználók lehetnek, hiszen a magyarországi izocukor-, illetve etanolgyártáshoz óriási mennyiségű kukorica kell. A hazai etanolgyárak évi 2–2,5 millió tonna kukoricát vehetnek fel, 1,8 millió tonnát takarmányként hasznosítanak, humán célokra pedig 200 ezer tonnára van szükség, így jön ki a 4–4,5 millió tonnás összes belföldi felhasználás.
Az ukrán kukoricának jó a minősége, és olcsóbb, mint a magyar. Akinek sikerül közvetlenül ukrán partnerrel szerződnie - vagyis nem kereskedőkön keresztül szerzi be -, az tonnánként 130 ezer forint körüli áron juthat az áruhoz a telephelyre leszállítva. Ez sokkal jobb, mint a magyar kukorica 150–160 ezer forintos árszintje. Emellett az ukránok komoly tartalékokkal is rendelkeznek.
Lefelé nyomja az árakat az ukrán kukorica, de ugyanez a helyzet az állattenyésztők számára fontos napraforgódarával is, ott 20–25 százalékkal olcsóbb az ukrán import a hazainál. De nemcsak az ukrán import tolhatja lefelé az alapanyagárakat, a világpiacon is lefelé tart a trend. A háború kitörése utáni csúcsidőszakhoz, áprilishoz képest a gabonaárak 15, az olajos magvaké 40 százalékkal mentek lejjebb, miközben dúl a háború. A cukornál 10 százalékkal mérséklődtek az árak, talán csak a tejtermékek és a hús tartja magát, ott 5 százalék körüli árcsökkenés tapasztalható
- nyilatkozta Raskó György agrárközgazdász.
A hazai búzapiacra kevésbé hatnak az ukrán árak
Arról is írtunk, hogy a tavalyi 5,3 millió tonnával szemben idén 3,7-3,8 millió tonna búza termett hazánkban. Ez valóban elég a belföldi, nagyjából 2,5 millió tonnás igény kielégítésére, viszont a magyar exportárualap idén csak az 1 millió tonnát üti meg, a szokásos 2,7 millió helyett.
A kormány a kisebb mennyiség miatt lassítja a búzaexport-engedélyek kiadását. A korábbi 1-2 nap helyett mostanában a leghosszabb, 30 napos határidőt tartják. Azonban a kivitelt a magas hazai árak is fékezik. Hazánkban 140 ezer forint körül beragadt a búza árszintje, ami lényegesen nagyobb a világpiaci árnál. A kiemelkedő magyar árazást az idén itthon gyenge kukorica- és napraforgóterméssel magyarázza a szakember, valamint azzal, hogy a termelők tartják az árujukat. Az olcsóbb ukrán importbúza eddig nem volt képes lejjebb nyomni az árszintet, mert logisztikai problémák miatt csak kisebb mennyiségben érkezik Magyarországra.
