Jó minőségűnek tekinthető a hazai talaj Európai összevetésben. Azonban úgy tűnik, vannak vele problémák, ami elsősorban az intenzív mezőgazdasági terhelésére, például a helytelen talajművelésére és a kémiai szerek túlzott használatára vezethető vissza.
Gondok lehetnek a hazai termőtalajjal
Dr. Czinege Erik növénytáplálási innovációs menedzser szerint szükség van olyan megoldások alkalmazására a hazai mezőgazdaságban, amelyek javítják a termőtalaj szerkezetét, és növelik a szervesanyag-tartalmát. Ilyen módszer lehet a forgatás nélküli talajművelés, amit jelenleg igen kevés termelő alkalmaz. Ezzel egészségessé tehető a talajszerkezet, azonban a pozitív hatásai leginkább hosszabb távon érvényesülnek. Rövidebb távú káros következményei lehetnek például a talajból feltörő különböző gombák és rovarok elszaporodása.
Segítségül kell hívni a talajban lévő hasznos baktériumokat, amelyeknek óriási szerepük van akár a talaj szerkezetében, akár a szervesanyag tartalom növelésében. Ezért azok a gazdálkodók lehetnek sikeresek, akik a termesztésüket egy egész egységként kezelik. Vannak már olyan hibrid növények, amelyek kevesebb vizet párologtatnak el ahhoz, hogy 1 kg szárazanyagot előállítsanak. Érdemes ezért olyan kukorica hibridet választani, amelynek ez az értéke kedvező. A másik fontos szempont a talajművelés, amikor minél mélyebb szerkezetű talajt kellene kialakítani azért, hogy ne legyen többé úgynevezett eketalp réteg. Ez ott alakul ki, ahol éveken keresztül 20-30 cm mélyen történik csak a szántás, amellyel azt érjük el, hogy oda koncentrálódik a növényzet gyökere, mert nem tudja áttörni azt a kemény réteget, s a víz sem tud átszivárogni
- idézi Czinege Eriket a Növényvédőszer.hu.
Hozzátette, egy uniós felmérés szerint a hazai termőtalajok 70 százaléka leromlott állapotú. A gazdálkodók jellemzően csak a talajréteg felső, harminc-negyven centiméterében gondolkodnak, pedig a talaj legalább másfél-két méter vastag. Az országban a termőréteg fele már hiányzik, ami miatt leépül a talaj biológiai aktivitása. A növények egyre kevésbé tudják felvenni a vizet és a tápanyagot a földből. Ezért hosszabb távon megeshet, hogy a műtrágya kijuttatása ellenére sem lesz akkora a terméseredmény, mint elvárható lenne.
Más szakértő szerint is sokkal jobban tönkremehetett a termőföldeink talajrétege
Dr. Czinege Erik mellett más szakemberek is hasonló véleményen vannak. Dr. Dobos Endre tanszékvezető a Miskolci Egyetemen, valamint a Földrajz - Geoinformatikai Intézet docense. A kutató munkáját a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével is elismerték. A szakember igyekszik figyelmeztetni mindenkit: a hazai termőtalaj érdekében új mezőgazdasági módszerekre van szükség. Tönkrement a szerkezetük, és már alig romolhat tovább a minőségük.
A talaj egy egyensúlyi rendszer. Egy szemcse önmagában kevés, talajmorzsákká kell alakulnia, amelyekben vannak pórusok, amik a levegőt és vizet eresztik át, és/vagy szívják magukba. Ezzel szemben az agyonművelt talaj nem rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal. (…) Mire a vetőmag a talajba kerül, addig ötször-hatszor is megdolgozzák a földet. Szántják hosszába-keresztbe, boronálják, preventív növényvédelmet alkalmaznak, és ezt mind-mind sok tonnás, hatalmas gépekkel. Azok pedig porítják a talajt, tönkre teszik annak szerkezetét
- idéztük a szakembert.
Az intenzív művelés miatt a hazai termőföldek nagy részén fokozatosan esik vissza a termőképesség, valamint a víz- és szénmegkötő kapacitás. A probléma a talaj szervesanyag-tartalmának csökkenésére is visszavezethető. A megfelelő arányú humusz ugyanis a jó talajszerkezet egyik legfontosabb feltétele.
