Nemrég indult újra, de máris leállt a termelés a korábban a MOL érdekeltségébe tartozó, egyetlen horvátországi műtrágyagyárban. Nem tud megegyezni az állammal a Petrokemija új, többségi tulajdonosa. Jelenleg a több mint ezer alkalmazott sorsa is bizonytalan.
Újraindul a horvát műtrágyagyártás…
Komoly gondot okoztak az elszálló energiaárak a kutenyai Petrokemija műtrágyagyárnak 2022-ben. Emiatt a cég vezetése tavaly március 10-én leállította a gyártósorokat, valamint kivezette a vállalatot a tőzsdéről. Horvátország egyetlen műtrágyaüzeme 2021-ben 1,35 millió tonna növénytápot termelt.
Emellett úgy döntöttek a tulajdonosai, megvállnak a gyáruktól, miután veszteséges lett az üzem fő részvényese, a MOL érdekeltségébe tartozó INA és a horvát gázellátásáért felelős PPD közös vállalata, a Terra Mineralna Gnojiva (TMG). Emiatt a közelmúltban a stratégiai jelentőségű üzem 54,52 százaléka körülbelül 55 millió euróért a török Yildirim csoporthoz került.
Miután kedvező irányba változott a piac, márciusban indították újra Kutenyán a nitrogénalapú növénytápok gyártását.
…majd ismét leállt
A VG megjegyzi, az üzem jelenleg nagyon elavult, ezért csak jelentős modernizáció után tudna kielégítő nyereséggel működni. A török fél állítja, mielőbb elvégezné a felújítást, de erre csak akkor hajlandó, ha a többi tulajdonos is arányosan részt vállal a költségekből.
A Petrokemija 40 százalékban - különböző vállalatokon keresztül - a horvát állam tulajdona. Azonban sajtóinformációk szerint Zágrábnak nincs fedezete a felújításra. Inkább ők is eladnák a részüket a törököknek, viszont az árban nem tudnak megegyezni.
Korábban is megpróbálta eladni az állam a közvetlen, 17,9 százalékos részesedését 40,6 millió euróért, de a törökök túl nagynak tartották az árat, hiszen legutóbb nagyjából egymilliót fizettek minden tulajdonszázalékért.
Aggódnak az alkalmazottak
Amíg nincs megegyezés, a gyártás szünetel a műtrágyagyárban, de az üzem nem zárt be. Jelenleg Törökországból behozott műtrágyát csomagolnak át a Petrokmija zsákjaiba a helyszínen. Viszont ehhez nincs szükség mind az 1300 alkalmazottra, ezért sokan az elbocsátástól tartanak.
A szakszervezetek pedig amiatt aggódnak, hogy a Yildirim nem is érdekelt a termelésben. Ezt azzal indokolják, hogy jelenleg is a saját, külföldi termékeik átcsomagolására, valamint a balkáni piacon való terjeszkedéshez használják az üzemet.
