10-15 százalékkal csökkent a sárgarépa termőterülete hazánkban az elmúlt másfél évtizedben. Azonban a korszerű termelési technológiák és az öntözéses termesztés miatt ez nem igazán látszik a termés éves mennyiségén. Jó hír ez a magyaroknak, hiszen a sárgarépa az öt legkedveltebb zöldség egyike.
Átalakult hazánk sárgarépa-termesztése
Nagyjából 900 hektáron termelnek frisspiaci sárgarépát hazánkban, főleg Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun vármegyékben. Az elmúlt másfél évtizedben 10-15 százalékkal csökkent a termőterületeinek a mérete Magyarországon, azonban a csökkenést kompenzálta a termeléstechnológia fejlődése.
Az elmúlt években leginkább a kistermelők és a családi vállalkozások hagytak fel a zöldség termesztésével. Manapság leginkább nagyobb cégeknél és öntözött területen folyik a termesztése, főleg mikroöntözéssel. Mindezek miatt jelenleg európai szintű a hazai sárgarépaszektor.
A terület növekedést akadályozza a sárgarépa vetésforgóra való érzékenysége, hiszen minimum ötéves vetésforgóban termelhető biztonságosan. Ez azt jelenti, hogy adott gazdaságnak legalább a vetésterület ötszörösével kell rendelkezni a biztonságos termesztéshez, de ez alapvetően igaz a többi zöldségfaj esetén is
- nyilatkozta Varga István, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) zöldségtermesztésért felelős alelnöke az Agrárszektornak.
Hozzátette, hazánkban nagyjából 50-80 ezer tonna sárgarépa terem évente, ami körülbelül tízhavi kereslet kielégítésére elegendő. Emiatt az importrépa is folyamatosan jelen van a hazai piacon.
Az egyik legkedveltebb zöldség
A sárgarépa Magyarországon és az Európában is a top5 zöldség közé tartozik. Három fő zöldségnövény van ugyanis, aminek a termesztése folyamatosan emelkedő tendenciát mutat: ezek a sárgarépa, a vöröshagyma és a paradicsom. Ez pedig így lesz még a következő 25-30 évben
- mondta Varga István.
Elárulta, a sárgarépa egyik előnye más zöldségekkel szemben, hogy a termelése jól gépesíthető, így kevés emberi munkát igényel, ami leginkább a gépkezelőket és a csomagolókat jelenti.
Azonban az ágazat problémáiról is beszámolt. Tavaly a sárgarépa termelési költségei 30 százalékkal, a postharvest-költségek pedig 20 százalékkal ugrottak meg. Ezek a tételek adják a fogyasztói ár 35-40 százalékát. A legnagyobb drágulást az energiaárak okozták leginkább a feldolgozásnál és a tárolásnál (hűtésnél). Emellett a tavalyi aszály nagyjából 30 százalékos terméskiesést okozott a kontinensen, ami miatt keresleti piacot alakult ki Európában.
Drága a zöldség, inkább megtermeljük otthon
Egyébként miután elszálltak a zöldség- és gyümölcsárak Magyarországon, sokaknál értékelődött fel az otthoni növénytermesztés az Agroinform kutatása szerint. A kérdőívüket kitöltő nagyjából félezer válaszadó 41 százaléka 100 négyzetméternél kisebb kertet művel, viszont 43 százaléknak 200 négyzetméternél nagyobb terület áll a rendelkezésére. 85 százalék a lakóház körüli udvart vagy kertet gondozza, 23 százaléknak a lakástól távolabb (vagy távolabb is) van elkerített kertje, 11 százalék pedig el nem kerített termőföldön (vagy termőföldön is) fenntart kiskertet.
Szinte egyöntetű, 89 százalékos az a vélemény, hogy a kiskert gondozása jó kikapcsolódási forma, vagyis ennek a fajta termelésnek a jelentősége messze túlmutat annak gazdasági hasznosságán. A válaszadók 84 százalékának emellett fontos szempont, hogy ily módon biztosítható az általa fogyasztott zöldség vegyszermentessége. Jelentősen, 79 százalékra nőtt azonban azok aránya is, akik úgy gondolják, anyagilag is fontos számukra, hogy a kiskertre is támaszkodhatnak. A két évvel ezelőtti hasonló felmérésben ez az arány még csupán 67 százalék volt
- nyilatkozta Bolyki Bence, az Agroinform.hu ügyvezetője.
