Rendkívül megemelkedett néhány alapvető zöldség ára az elmúlt 12 hónapban Magyarországon. Például a vöröshagyma árszintje megháromszorozódott éves alapon, de sokat drágult a burgonya, a sárgarépa, a petrezselyem és a cékla is. Az árnövekedés leginkább az előző évi gyenge terméssel és az energiaválság miatt megugró tárolási költségekkel magyarázható.
Toronymagasan a zöldségek ára
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai alapján április elején a belföldi, barna héjú vöröshagymáért átlagosan 400 forintot kértek a kereskedők, amíg 2022 azonos időszakában 135 forintért ment a nagybanin. Az Ausztriából származó hagyma pedig 465 forint körül mozgott néhány napja, viszont egy évvel korábban 156 forintért kínálták.
Sokat drágult a vizsgált időszakban a burgonya is. A hazai krumpli fajtától függően 250-300 forintba kerül a fővárosi nagybanin, a külföldit pedig 340 forintos átlagáron lehetett megvenni. Az előbbi ára 150-260 forint között mozgott egy évvel ezelőtt, az utóbbiért pedig átlagosan 190 forintot kértek akkor.
Azonban a drágulás más zöldségeket is elért: a hazai sárgarépa 60 százalékkal, a petrezselyem 20 százalékkal, a cékla nagyjából 60 százalékkal kerül többe az idén – írja a VG.
Ezzel magyarázható a drágulás
A zöldségek drágulása leginkább a 2022-es aszály okozta alacsony európai (azon belül magyar) termésmennyiséggel, valamint az energiaszámlák megugrása miatt magas tárolási költségekkel magyarázható. Ráadásul a kedvezőtlen időjárás következtében a vöröshagyma mérete kisebb, a hozama pedig az öntözött területeken is alacsonyabbak lett Európa-szerte.
Egyébként Magyarország hagymából és burgonyából is behozatalra szorul. A vöröshagyma-termesztés pedig egyébként is visszaszorulóban van hazánkban. A 2022-ben beadott területalapú támogatások alapján 1292 hektáron termesztették a vöröshagymát az országban, amelyből 910 hektár tavaszi és 383 őszi volt. Ez jelentős csökkenés 2021-hez képest, amikor 1574 hektáron ültették a növényt.
A hivatalosnál is magasabbnak érezzük az inflációt
Hónapról hónapra több pénzt költenek a munkavállalók és a nyugdíjasok élelmiszerre, az inaktívak viszont egyre kevesebbet – derült ki a Publicus Research kutatásából. A december közepi első adatfelvétel szerint a megkérdezettek átlagosan havi 101 ezer forintból vásároltak élelmiszert, április elején viszont már 105 ezer forintos havi kiadásról számoltak be. Ezen belül az aktív munkavállalók havi költése 111 ezer forintról 114 ezer forintra, a nyugdíjasoké pedig 81 ezer forintról 91 ezer forintra nőtt.
A KSH legutóbbi adatai alapján élelmiszerből ugyan 8,6 százalékkal kevesebb fogyott februárban, a vásárlók összességében mégis 121 milliárd forinttal több pénzt hagytak az élelmiszerüzletekben. Ezt a költési tempót azonban az inaktívak, azaz a valamilyen okból nem dolgozók (tanulók, háztartásbeliek) nem tudják tartani. Ők a Publicus mérése szerint egyre kevesebbet – decemberben még 95 ezer, április elején már csak 82 ezer forintot - költenek havonta élelmiszerre.
Az emberek a jelek szerint kezdenek hozzászokni a magas inflációhoz, de jóval erőteljesebbnek érzékelik azt a hivatalosnál. Decemberben a megkérdezettek még úgy érzékelték, 77 százalékkal emelkedett az élelmiszerek ára egy év alatt, április elején viszont már „csak” 65 százalékos drágulást feltételeztek. A KSH ehhez képest márciusban 25,2 százalékos éves inflációt mért, ezen belül 42,6 százalékos élelmiszerár-drágulást.
