Az apró városállam korlátozott erőforrásokkal bír, így rendkívüli módon ki van szolgáltatva az ellátási zavaroknak, külső sokkhatásoknak. A kormány anyagilag támogatja a kreatív ötleteket megvalósító helyi gazdákat. A szigetállam sűrűn lakott, ezért Szingapúrban a terület nem olcsó, sőt, világviszonylatban is igen drága.
Mázsaszámra naponta
Eyleen Goh egy szingapúri emeletes parkoló tetején foglalkozik növénytermesztéssel. Naponta a közeli viszonteladók számára több száz kiló zöldséget szállít le.
Szingapúr meglehetősen kicsi, és sok benne a parkolóház. A hozzám hasonló gazdák azt szeretnék elérni, hogy helyi áruval tudják ellátni a közelben lakókat
– mondta Goh a BBC-nek.
A délkelet-ázsiai városállamban legkevesebb egy tucat hasonló hely van, ahol a tetőt alakították át földművelési célokra.
A kormány még 2020-ban indította el a programot, az akkor még szokatlan helyszínek bérbeadásával. Az 5 és félmilliós országban most az élelmiszer 90 százalékát külföldről szerzik be, ezt 70 százalékra szeretnék csökkenteni 2030-ra.
Nem mindenkinek éri meg
Eyleen Goh körülbelül egy futballpálya harmadának megfelelő területen gazdálkodik segítőivel. Van, hogy a terület egyik végén szüretelnek, a másikon vetnek.
Minden nap betakarítunk. A zöldség típusától függően napi 100-200-400 kiló termést szedünk le
– mondta.
Van olyan tetőgazdálkodó, aki nem viszonteladóknak értékesíti a termést, hanem szedd magad akciókat hirdet. Ez különösen népszerű a közelben lakó családok körében, akiknek tetszik a közösségi megközelítés, szemben a kereskedelmivel.
Volt olyan tetőgazdálkodó is, aki a parkoló tetejét feladta, mert túl drágának találta a bérleti díjat.
A zöldség csak zöldség. Lehet, hogy a legfrissebb és a legjobb minőségű, de van egy ár, ami felett nem lehet eladni. Nem szarvasgombáról beszélünk
– mondta.
Június elején „csirke-rizs krízis” kezdődött Szingapúrban, mert Malajzia beszüntette az élő csirke szállítását. Erről itt írtunk.
