Úgy tűnik, jóval a valós értékük alatt kínálják az oroszországi tulajdonosok az ukrajnai, gyakran rendkívül jó minőségű termőföldjeiket. Miután ellehetetlenült a műveltetésük, nem igazán tehetnek mást vele az oroszok. Magyarországon is hirdetnek kiválónak tűnő nyugat-ukrajnai mezőgazdasági területeket.
Hazánkban is kínálnak ukrajnai termőföldeket az oroszok
Ukrajnai nyugati részén (Lemberg, Ivano Frankivsk és Ternopil megyékben) kínálnak csernozjomot (magyarosabban feketeföldet), tehát növénytermesztéshez kiváló minőségű földterületet. Legkevesebb 500 hektáros parcellákban kapható terület, hektáronként 760 euróért (300 ezer forint alatt) az Agroinform online piacterén magyarországi vásárlóknak is – szúrta ki a portál. Összehasonlításképpen: kiváló minőségű ukrán föld hektárjához amerikai befektetők 2500-10 ezer dollár (mai árfolyamon 900 ezer - 3,6 millió forint) között jutottak korábban. Hangsúlyozzák, eladásról, nem bérleti jogról van szó, valamint ezeket a területeket nem érintik háborús műveletek sem.
Az ügyben a közvetítő egy beregszászi magyar közgazdász, Katkó György, aki több külföldi céget is képvisel a hazájában. Ő mondta el, a termőföldek orosz tulajdonosai nem tudnak érvényesülni számos piacon az Oroszországgal szemben fennálló nemzetközi szankciók miatt. Emellett az ukránok sem akarnak dolgozni az ellenségnek, így a földjeiket meg sem tudják művelni. Inkább mielőbb eladják, messze az értékük alatt. Hozzátette, ezek a területek nem államosíthatók.
2022 januárja óta külföldi cég vagy magánszemély szabadon vásárolhat mezőgazdasági földterületet is, valamint bármi nemű ingatlant, tehát szabadpiac van. A legnépszerűbb az a gyakorlat, hogy külföldi cég 100 százalékos tulajdonú leányvállalatot alapít Ukrajnában, ami 14 munkanap alatt megoldható, aztán már mint Ukrajnában bejegyzett cég szabadon, megkötés nélkül folytathat bárminemű gazdasági tevékenységet és ukrán cégként élvezheti az állam védelmét is
- nyilatkozta Katkó György.
Megjegyezte, például lengyel és osztrák vevőik is vannak, valamint óriási területtel rendelkezik egy amerikai multi is a szomszédos megyében. Egyébként csak két nagyvállalat több 100 ezer hektárt birtokol Ukrajnában. A helyi gabonatermesztés pedig nem kevesebb, mint évi 1 milliárd eurós üzlet.
Jellemzően csökkent a hazai termőföldek reálértéke
Amíg a 2019-2021-es időszakban évről évre 6-7 százalékkal emelkedett a szántók fajlagos ára Magyarországon, tavaly ennél is nagyobb, 7,4 százalékos drágulást regisztráltak. Átlagosan 1,94 millió forintot kértek a szántóföldek hektárjáért, amíg egy évvel korábban 1,81 milliót.
A legnagyobb, 18 százalékos növekedést Észak-Magyarországon regisztrálták, így ott reálérték-növekedésről is beszélhetünk. Viszont a legtöbbet a szántóföldek hektárjáért (átlagosan több mint 2 millió forintot) a Dél-Dunántúlon, Közép-Magyarországon, az Észak-Alföldön és a Dél-Alföldön kellett fizetni az MBH Jelzálogbank elemzése alapján.
A legnagyobb áremelkedést a művelési ágak között az erdők és a fásított területek mutatták, átlagosan 11,1 százalékot. 10,6 százalékkal drágultak a gyepek, rétek, legelők, 9,2 százalékkal a gyümölcsösök, valamint 8,4 százalékkal a szőlők. A szőlőültetvényeket követték a szántók a már említett 7,4 százalékkal.
A legtöbbet, átlagosan 2,21 millió forintot a gyümölcsösökért kellett fizetni tavaly. A második legdrágább a szőlő volt 2,05 millió forinttal. A gyepeknek, réteknek és legelőknek 1,28 millió, az erdők és fásított területek hektárjának pedig 1,24 millió forint volt az átlagára.
