Négy éve nem látott mértékben, 8,5 százalékkal emelkedett a termőföldek ára 2021-ben Magyarországon, derült ki a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarék Jelzálogbank Termőföldindex elemzéséből. Az árkülönbségek jelentősek az országon belül.
A szántók kivételével az összes művelési ágban gyorsult a hektáronként fizetendő összegek növekedése, de itt sem történt nagyobb visszaesés. Az áremelkedés az erdők és a fásított területek esetében volt a legnagyobb 2020-hoz képest, több mint 15 százalékos. A gyümölcsösökért és a szőlőkért kellett a legtöbbet, hektáronként átlagosan 2,02, illetve 1,89 millió forintot fizetni. A szántóföldek hektáronkénti 1,81 millió forintos fajlagos áron cseréltek gazdát, míg az erdők és fásított területek, illetve a gyepek, rétek és legelők 1,16 és 1,12 millió forintos átlagáron keltek el, régiónként azonban továbbra is jelentős eltérések mutatkoznak az árakban.
Az előző évek lendületvesztése után újból erőre kapott a 2010 óta tartó felívelés a termőföldpiacon. A több mint tíz éve tartó folyamatot több tényező is támogathatta, köztük a növénytermesztési, kertészeti termékek kibocsátásának növekedése, a nettó vállalkozói jövedelmek emelkedése és az elérhető támogatások bővülése. A korábban is biztonságos befektetésnek tekintett termőföld az elmúlt évtizedet tekintve több mint jó értékőrzőnek bizonyult, és a fenntarthatóan művelt, megfelelő technológiai színvonalon tartott termőterület minden bizonnyal továbbra is tartani fogja értékét
– mutattak rá a Magyar Bankholding tagbankjai, a Takarékbank és az MKB Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szakértői. Hozzátették, hogy a népességnövekedés és ebből fakadóan az élelmezés miatt, illetve az éghajlatváltozás fényében a termőföldek jelentősége még tovább nő majd.
2021-ben a megelőző évi 6,61 százalékos áremelkedés után gyorsult átlagosan 8,5 százalékra a termőföldek árának növekedése. A reálárak emelkedése megegyezett a 2020-as 3,2 százalékkal. A Takarék Termőföldindex értéke a tavalyelőtti 247,5-ös szintről 268,5-re emelkedett 2021-ben, a fogyasztói árindexszel deflált érték pedig ennél mérsékeltebb növekedést mutatva 185,9-re nőtt az egy évvel korábbi 180,2-es szintről.
A szántók drágulásának üteme a 2019-ben és 2020-ban látott gyorsulás után némileg lassult, 6,5 százalékosra mérséklődött tavalyelőtti 6,8 százalékhoz képest. A hektáronkénti ár mindazonáltal az összes régióban emelkedett 2021-ben. A legnagyobb mértékben Közép-Magyarországon – bár itt csak kevés tranzakció volt – és a Dél-Dunántúlon (17,1 százalékkal), a legkevésbé pedig a Dél-Alföldön (5,8 százalékkal). A legdrágábban Közép-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon cseréltek gazdát a szántóterületek: átlagosan 2,07 millió forintot kellett fizetni egy hektárért. Majdnem elérték a hektáronkénti kétmillió forintos árat a Dél-Alföldön (1,98 millió forint) és az Észak-Alföldön (1,95 millió) is, és nem sokkal kevesebbet kellet fizetni értük a Nyugat-Dunántúlon és a Közép-Dunántúlon sem: 1,85, illetve 1,81 millió forintot. A legalacsonyabb áron, hektáronként átlagosan 1,21 millió forintért Észak-Magyarországon lehetett szántóhoz jutni.
A megyék közül Tolnában jegyezték fel a legmagasabb, Nógrádban a legalacsonyabb, 2,35, illetve valamivel több mint egymillió forintos átlagárat, a járások közül pedig ezúttal is a hajdúszoboszlóiban volt a legmagasabb a szántóföldek fajlagos ára, meghaladta a hárommillió forintot. A legolcsóbban, átlagosan kevesebb mint 700 ezer forintért a Bélapátfalvai, a Pétervásárai, a Putnoki és az Ózdi járásban cseréltek gazdát a szántóföldek 2021-ben, de a kevés tranzakció miatt itt is erősen ingadozhatnak az árak.
A többi művelési ágban gyorsult a hektáronként fizetendő összegek növekedése 2021-ben, a legnagyobb, 15,5 százalékos mértékben az erdők és a fásított területek esetében. Valamivel 10 százalék feletti növekedés volt tapasztalható a szőlők árában (10,3 százalék) is, noha az előző két évben még csökkent a hektáronkénti ár. A gyümölcsösök ára kilenc, a gyepek, rétek és legelők ára 8,8 százalékkal emelkedett a tavalyelőttihez képest. 2021-ben is jelentős árkülönbségek mutatkoztak a különböző művelési ágakban az egyes régiókban. A szőlők hektárjáért fizetendő összeg a Közép-Dunántúlon például elérte a 3,08 millió forintot, a Dél-Alföldön viszont csak 1,62 millió forint volt. A gyümölcsösökhöz is a Közép-Dunántúlon lehetett a legdrágábban, hektáronként 2,74 millió forintos átlagáron hozzájutni. A legolcsóbb, észak-magyarországi régióban ennél 66 százalékkal kerültek kevesebbe.
A gyepek, rétek és legelők, illetve az erdők és fásított területek mindegyik régióban a legolcsóbbak közé tartoztak, és az árazásbeli különbségek sem voltak kiugrók. A gyepek, rétek és legelők hektáronkénti ára szintén a Közép-Dunántúlon volt a legmagasabb, 1,48 millió forint, míg Dél- és az Észak-Alföldön, valamint Észak-Magyarországon egymillió forint körüli fajlagos árakat (1,1, 1,04 és 0,96 millió) jegyeztek fel. Az erdők és fásított területek fajlagos ára 760 ezer és 1,27 millió forint között alakult, a legkevesebbet Észak-Magyarországon kellett fizetni értük.
