Nagy területeken nem gazdálkodnak megfelelően a talajjal a magyar mezőgazdaságban. Emiatt sok olyan szántóföldje van az országnak, ami legfeljebb két-két és fél évtizedig maradhat még termőképes. Változást sürget a szakember.
Óriási termőföldek veszhetnek el a nem megfelelő művelés miatt
Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora a Portfolio Agrárszektor Konferenciáján kifejtette, tavaly a hazai igények kielégítésére sem termett elég kukorica az országban. A gyenge termést az aszállyal magyaráztuk, pedig köze volt hozzá az elhibázott talajművelésnek is.
A csapadék mennyisége csökken, az eloszlása szélsőségessé válik. Ezzel párhuzamosan emelkedik a hőmérséklet és a párolgás. Emiatt különösen fontos a talaj nedvességtartalmának megőrzése. Azonban a jelenlegi mezőgazdasági technológiával a csapadék fele kárba vész. Hozzátette, csupán 250-300 milliméter esett tavaly. Ahol odafigyeltek a talajhasználatra és a vízmegtartásra, ott kisebb károkat okozott az aszályos időjárás.
Szomorú látvány, amikor az Alföldön mindenfelé szántanak. Nem önmagában a szántással van a probléma, hanem azzal, amikor rossz időpontban, rosszul és a termesztési rendszerbe nem illeszkedően végzik. Ez vezet oda, hogy drasztikus beavatkozásokra lehet szükség. Nemcsak a vízmegtartás érdekében, hanem amiatt is, hogy a rosszul és gyakran végzett szántás a belvizek kialakulásához is hozzájárul a kialakuló tömör záróréteg miatt
– írja a rektor tájékoztatása alapján a Magyar Mezőgazdaság.
Gyuricza Csaba szerint a talajok termőképességének megőrzése érdekében nagyon fontos a szántás csökkentése, sőt, akár a kivezetése is. A nyári szántást pedig meg kellene tiltani. Enélkül néhány év alatt teljesen tönkremehet jónéhány termőföld fizikai, biológiai és kémiai értelemben is.
Ha továbbra is évi 2-4 cm termőréteget veszítünk el a nem megfelelő talajművelés miatt, akkor mindössze 20-25 évünk áll rendelkezésre, hogy termőképes talajon gazdálkodjunk. A szimpla támasztóközeget biztosító földeken pedig 2050-2060 között lehet az utolsó aratás
- tájékoztatott a rektor.
Jellemzően nem megfelelő az európai termőföldek minősége sem
Az Európai Bizottság (EB) tájékoztatása alapján az uniós országok termőföldjeinek a 70 százaléka nincs megfelelő állapotban. A jelentés szerint a talajromláshoz elsősorban a gazdaságok profitorientáltsága, a vetésforgók nem megfelelő alkalmazása, a takarónövények elhagyása és a monokultúra előtérbe helyezése járul hozzá.
A Top Agrar szerint az EB meggyőződése, hogy lényegesen javítható a talajok állapota. A jobb minőségű termőföld pedig hozzájárulna az élelmiszer-termelés növeléséhez is. Azonban a talajjavításhoz előbb szükség lenne egy részeletes és átfogó felmérésre, hatékony javító intézkedésekre, illetve szigorú és fenntartható talajgazdálkodásra a továbbiakban is.
A talajok termékenységének folyamatos romlását a tagállamok majdnem mindegyike elismerte. Külön-külön a legtöbb ország elfogadott rekultivációs intézkedéseket a termőföldek helyreállítása érdekében, azonban összehangolt, uniós szintű akció egyelőre nem történt. Úgy tűnik, nem egyszerű álláspontra hozni a témában a különböző tagországokat.
