Egy friss, uniós kutatás szerint az Európai Unió termőföldjeinek nagyjából a 70 százaléka nincs megfelelő állapotban. A szakértők arra figyelmeztetnek, szigorú és fenntartható talajgazdálkodásra lenne szükség az EU-ban. Magyarországot is érinti a probléma.
Jellemzően nem megfelelő az európai termőföldek minősége
Az Európai Bizottság (EB) tájékoztatása szerint az uniós országok termőföldjeinek a 70 százaléka nincs megfelelő állapotban. A jelentés szerint a talajromláshoz elsősorban a gazdaságok profitorientáltsága, a vetésforgók nem megfelelő alkalmazása, a takarónövények elhagyása és a monokultúra előtérbe helyezése járul hozzá.
A Top Agrar szerint az EB meggyőződése, hogy lényegesen javítható a talajok állapota. A jobb minőségű termőföld pedig hozzájárulna az élelmiszer-termelés növeléséhez is. Azonban a talajjavításhoz előbb szükség lenne egy részeletes és átfogó felmérésre, hatékony javító intézkedésekre, illetve szigorú és fenntartható talajgazdálkodásra a továbbiakban is.
Az Agroinform megjegyzi, a talajok termékenységének folyamatos romlását a tagállamok majdnem mindegyike elismerte. Külön-külön a legtöbb ország elfogadott rekultivációs intézkedéseket a termőföldek helyreállítása érdekében, azonban összehangolt, uniós szintű akció egyelőre nem történt. Úgy tűnik, nem egyszerű álláspontra hozni a témában a különböző tagországokat.
Gond lehet a magyarországi termőföldek talajrétegével is
Egyébként Dr. Czinege Erik növénytáplálási innovációs menedzser szerint is szükség van olyan megoldások alkalmazására a hazai mezőgazdaságban, amelyek javítják a termőtalaj szerkezetét, és növelik a szervesanyag-tartalmát. Ilyen módszer lehet a forgatás nélküli talajművelés, amit jelenleg igen kevés termelő alkalmaz. Ezzel egészségessé tehető a talajszerkezet, azonban a pozitív hatásai leginkább hosszabb távon érvényesülhetnek. Rövidebb távú káros következménye lehet például a talajból feltörő különböző gombák és rovarok elszaporodása.
Segítségül kell hívni a talajban lévő hasznos baktériumokat, amelyeknek óriási szerepük van akár a talaj szerkezetében, akár a szervesanyag tartalom növelésében. Ezért azok a gazdálkodók lehetnek sikeresek, akik a termesztésüket egy egész egységként kezelik. Vannak már olyan hibrid növények, amelyek kevesebb vizet párologtatnak el ahhoz, hogy 1 kg szárazanyagot előállítsanak. Érdemes ezért olyan kukorica hibridet választani, amelynek ez az értéke kedvező. A másik fontos szempont a talajművelés, amikor minél mélyebb szerkezetű talajt kellene kialakítani azért, hogy ne legyen többé úgynevezett eketalp réteg. Ez ott alakul ki, ahol éveken keresztül 20-30 cm mélyen történik csak a szántás, amellyel azt érjük el, hogy oda koncentrálódik a növényzet gyökere, mert nem tudja áttörni azt a kemény réteget, s a víz sem tud átszivárogni
- idéztük korábban Czinege Eriket.
Hozzátette, a gazdálkodók jellemzően csak a talajréteg felső, harminc-negyven centiméterében gondolkodnak, pedig a talaj legalább másfél-két méter vastag. Az országban a termőréteg fele már hiányzik, ami miatt leépül a talaj biológiai aktivitása. A növények egyre kevésbé tudják felvenni a vizet és a tápanyagot a földből. Ezért hosszabb távon megeshet, hogy a műtrágya kijuttatása ellenére sem lesz akkora a terméseredmény, mint az elvárható lenne.
