A világ szójaigénye újabb területeket vonhat el az Amazonas-medence esőerdőjétől

Számos zöldszervezet az európai bioüzemanyag-ipart is okolja a dél-amerikai erdőirtásokért. Az iparág szójaigénye újabb területeket vonhat el az Amazonas-medence esőerdőjétől a szójatermesztés növelése érdekében. Az öreg kontinens biodízelipara tagadja az összefüggést.


Nagy lehet a bioüzemanyagok ökológiai lábnyoma

Úgy tűnik, hogy a bioüzemanyagok hasznosítása a fosszilis energiahordozók helyett mégsem fogja megmenteni a bolygó ökoszisztémáját. Egyes tanulmányok szerint a bioüzemanyagokhoz használt szója termelése Brazíliában újabb erdőirtásokhoz vezet az Amazonas-medence esőerdőjében, amit az óriási szén-dioxid-elnyelő ereje miatt a bolygó tüdejének is neveznek – írja a Napi.hu.

Az európai bioüzemanyag-iparág szerint a tevékenységük nem ösztönzi az erdőirtástaz Amazonas-mentén. Ezt azzal indokolják, hogy törvény írja elő: az általuk is felhasznált importszója és -pálmaolaj nem származhat 2008 után erdőirtással kialakított területekről – igaz, a teljes uniós beszállítást csupán 2030-ra kell leállítani ilyen földekről - írja az Euractiv.

Pálmaolajat manapság hatszor annyit hasznosít az EU, mint szójaolajat, mégis több mint egymillió tonna érkezik az utóbbiból Európába éves szinten. Ezzel az Unió a világ negyedik legnagyobb szójaimportőre az Egyesült Államok, Brazília és Argentína után. A szója és a kókusz mellett a biodízelipar leginkább – 38 százalékban – helyben előállított repceolajat használ, valamint a háztartásokból is begyűjtött elhasznált étolajat.

Terjedhet a szójatermesztés Magyarországon is

A szója mondható talán az év nagy túlélőjének. Idén összesen 67 ezer hektáron vetettünk szóját Magyarországon. (…) Országos átlagban elmondható, hogy idén 1,9 - 2 tonna körül alakul majd a szója termésátlaga, ami azért is üdvözítő, mert bár 24 százalékkal elmarad az elmúlt öt év átlagától, az évszázados aszályt tekintve egy nagyon is jó eredménynek mondható

- nyilatkozta Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője.

A szakember hozzátette, hogy a szójatermesztésben Európa elment mellettünk az utóbbi években. Erre a legjobb példa Ausztria, ahol néhány éve lényegesen kisebb területen vetették a szóját, mostanra azonban nagyjából 50 százalékkal nagyobb területen termesztik egy Magyarországhoz képest harmad akkora szántóterületű országban.

A szójánál az elmúlt öt évben, beleértve 2022-t is, 2,6 tonna volt a hektáronkénti termésátlag, a kukoricánál 6,8 tonna. Idén előbbinél megközelítjük a 2 tonnát, ami azt jelenti, hogy a 76 százalékát tudjuk teljesíteni az elmúlt öt év átlagának, szemben a kukoricánál tapasztalható 50 százaléknál is alacsonyabb 3,1-3,2 tonnás teljesítménnyel. Ez számomra azt jelenti, hogy a szója kétszer olyan jól teljesített, mint a kukorica, vagyis az évszázados aszály fele akkora kárt okozott benne, ami megerősíti azt, hogy egy válságállóbb növényről van szó

- tette hozzá Bene Zoltán.

Magyarországon túlnyomórészt állati takarmányozási célra termesztenek szóját. A jövőben még inkább elterjedhet a növény hazánkban, hiszen a kukoricától jobban bírhatja az egyre gyakrabban előforduló szélsőséges időjárást.

The Conversation

Ne hagyd ki!