Nagyon le vagyunk maradva a műanyagok újrahasznosítása terén az uniós átlaghoz képest

El vagyunk maradva a hulladék energetikai hasznosításában az Európai Unió átlagától, valamint a műanyag is túl sok a hazai hulladéklerakókban. Súlyosbítja a műanyagproblémát, hogy több olyan egyszer használatos eszköz van a forgalomban hazánkban, amelyek helyettesítése egyelőre nem megoldott.


Fejlesztenénk a körforgásos gazdálkodást

A Magyar Műanyagipari Szövetség (MMSZ) nagyobb figyelmet kíván fordítani a hulladékgazdálkodásra, ezért jobban fókuszálna a szelektív hulladékgyűjtésre és a reciklálásra. Emellett az egyszer használatos műanyagok betiltásával összefüggő kérdések, valamint a biológiailag lebontható műanyagokkal kapcsolatos stratégia, illetve a jogalkotóval való együttműködés is a figyelmük középpontjába kerülhet a közeljövőben – nyilatkozta Demjén Zoltán, az MMSZ alelnöke.

A szakember arról is beszélt a Central European Plastics Meeting-en (CEMP) tartott előadásán, hogy a hulladéklerakók helyett érdemesebb lenne, ha erőművekben végeznék a nem újrahasznosítható műanyagok – írja a VG.

A műanyaghulladék értékes másodnyersanyag, ezért fontos a szelektív hulladékgyűjtés tudatosítása, a cél pedig a mechanikai reciklálás növelése az újrahasznosítási technológiákon belül. (…) Évente körülbelül 3,5 millió tonna háztartási hulladék képződik, ennek mintegy 10 százaléka a hasznosítható műanyag, ebből 57 százalékot dolgozunk fel: 120 kilotonnát mechanikai reciklálással és 80 kilotonnát energetikai hasznosítással. Hulladéklerakóba 43 százalék kerül, ami nagyon rossz arány: a szakemberek célja egyrészt, hogy 2025-re nulla kilogramm műanyag kerüljön a hulladéklerakókba, a másik pedig az, hogy 50 százalék legyen a mechanikai reciklálás aránya

- idézi Demjén Zoltánt a portál.

Le vagyunk maradva az uniós átlagtól

Az Európai Unióban az újrahasznosítható műanyag átlagosan 21 százaléka kerül hulladéklerakókba, ami a magyarországi aránynak kevesebb mint a fele. Emellett ezen anyag energetikai hasznosítása nálunk 26 százalékos, amíg az uniós átlag 43 százalék. Az MMSZ szerint ebből az következik, hogy a mechanikai reciklálás növelése mellett a hulladéklerakókba jutó mennyiséget jobb lenne, ha elégetnénk.

Demjén Zoltán elmondta, hogy az MMSZ egyetért minden olyan intézkedéssel, amely előmozdítja a szelektív hulladékgyűjtést és támogatja a hulladékgazdálkodási irányelveket. Hasznosnak vélik a visszaváltási rendszer bevezetését, ami lendületet adhat a műanyagok visszagyűjtésének. Továbbá előnyösnek tartják a kémiai reciklálást is, melynek lényege, hogy a műanyagot pirolízissel visszabontják alapkomponenseire, ezekből pirolízisolajat állítanak elő, ezt pedig visszavezetik a vegyipari krakkolókba, ahonnan a C2-C3-C4 frakciókból újra műanyagot állítanak elő.

Az MMSZ az egyszer használatos műanyagok betiltásával kapcsolatosan kifejtette, hogy a kivezetésüknek csak akkor van értelme, ha a helyettesítő anyag gazdaságosság, alkalmazhatóság és ökológiai lábnyom szempontjából is kedvezőbb tulajdonságokkal bír. Ráadásul több termék helyettesítése nem megoldott, gondoljunk csak az orvosi fecskendőkre.

The Conversation

Ne hagyd ki!