Nagyon rossznak értékeli az ágazat jelenlegi helyzetét a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke. A szakember szerint roppantul nehéz éveken van túl a szektor, és idén is a túlélésért fognak küzdeni.
Nehéz évet zárt a konzerv- és hűtőipar
Sebesta Péter, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke elemezte a hazai konzerv- és hűtőipar helyzetét a FruitVeb.hu-nak. Ez a szektor nagyjából nyolc százalékát fedi le a teljes hazai élelmiszer-feldolgozó iparnak. A szakember szerint nagyon rossz időszakon vannak túl, és igen borúsak a jövő kilátásai is.
Több olyan váratlan, negatív hatás érte őket az elmúlt években, amire nem tudtak felkészülni. A koronavírus-járvány miatt több exportpiac hónapokra bezárt. A HoReCa (hotelek, éttermek, kávézók) szektor lezárásával is jelentős felvevőpiacot veszítettek el, különösen a hűtőágazat. Ráadásul a zöldborsó az egyik kulcstermékük, amelynek évről évre csökken a vetésterülete hazánkban. Problémát jelentett ezért a feldolgozókapacitásuk kihasználása. A hüvelyes egyébként sem hozott sok termést tavaly. A szakember azonban további problémákról is beszámolt.
„Termékeink szinte minden költségeleme jelentősen emelkedett az elmúlt 12-18 hónapban, így például a gáz ára körülbelül három-ötszörösére, az elektromos áram több mint kétszeresére, kartonanyagok, dobozok, több mint kétszeresére, a konzervdoboz alapanyaga többszörösére, a fóliaköltségek nagyjából ötven százalékkal, a raklapok pedig kétszeresére drágultak”
– számolt be nehézségekről a szakértő.
Erre számít a szektor
„Küzdelem a túlélésért.” Egy mondatban így foglalta össze a portálnak Sebesta Péter azt, hogy mire számít az idei évtől. Elmondta, hogy az említett költségnövekedések mellett nehézséget jelent számukra a januártól érvényes húsz százalékos minimálbér-emelés is. Ez az ágazataikban legalább tíz-tizenöt százalékos bérfejlesztést generált. Továbbá jelentős áremelést akarnak elérni idén a zöldborsó- és a csemegekukorica-beszállítóik. A szakember azonban megosztotta a portállal a hosszú távú stratégiájukat is:
„A legfontosabb feladat egy hosszabb távú stratégia feladat: megértetni és elfogadtatni a termékpálya szereplőivel, hogy mindannyiunk hosszú távú érdeke elsősorban olyan kultúrákat termelni a kiváló magyar földeken, amelyek jelentős hozzáadott érték teremtése mellett feldolgozásra kerülnek, és nem egyszerű alapanyagként kerülnek a piacra. (…) Ebben szerepe kell, hogy legyen a mindenkori agrárkormányzatnak is, amelytől azt remélnénk, hogy olyan ösztönzőket, támogatásokat épít a rendszerbe, ami egyértelművé teszi a termelőnek, hogy nem a legegyszerűbb alapanyag-termelés a cél, hanem olyan növények termesztése, amelyek önmagukban egy fejlettebb, összetettebb technológia szintet igényelnek, és amelyekre hosszú távon is ráépülhet egy korszerű hazai feldolgozóipar.”
Végezetül a szakember visszatért az aktuális kihívásokra. Nehéz megjósolni, hogy a várható költségnövekedést miként tudják elfogadtatni a piaci szereplőkkel, hiszen áremelkedést is megkívánhat az eredményes működésük fenntartása. Ehhez azonban jó lenne ismerniük a konkurencia állapotát ezekben az időkben. Az is előfordulhat, hogy komoly kormányzati segítségre lesz szükségük a helyzet megoldásához – írja a portál.
