Kelet-európai országok építési piacát vizsgálta a Eastern European Construction Forecasting Association (EECFA) legújabb kutatása. Előrejelzést közöltek a magyar helyzet várható alakulásáról is.
Nem fest rózsásan a régió építőipari előrejelzése
Az EECFA nyolc kelet-európai ország építési piacát elemezte. Délkelet-Európában zsugorodásra számít a jelentés 2024-ig. Azonban a régióban 2016-től 2021-ig virágzott a piac, és a 3 százalékos csökkenés nem mondható drámainak – jegyzi meg a jelentésre hivatkozva a Portfolio.
Az említett régióban szinte minden országban lefelé módosította az EECFA a nyáron készített, 2023-ra vonatkozó előrejelzéseit. Csupán három államban várható bővülés 2024-ig, valamint leginkább Románia és Szerbia építési piacának zsugorodása húzhatja negatívba a régiót.
A Romániára vonatkozó rész meglehetősen pesszimista, hiszen a piac mintegy 10 százalékos csökkenésével számol 2024-ig. Szerbiában is jelentős visszaesés várható, majd 2024-ben térhet vissza a növekedés.
Drámaibb a helyzet a kelet-európai régióban, ahol a piac 2018-ban érte el a csúcsot, és körülbelül 10 százalékkal alacsonyabb szinten volt az ukrajnai háború kezdete előtt is. Ukrajna nélkül a régió várhatóan 2023-ban éri el mélypontját.
Magyarország sem örülhet
A Magyarországra vonatkozó előrejelzéseit is közzétette az Euroconstruct helyi tagja, a Buildecon a 94. Euroconstruct konferencián. Szerintük a teljes magyar építési teljesítmény 11 százalékkal csökkenhet 2024-ig, a fellendülés pedig ezután jöhet.
A visszaesés okai közé sorolták, hogy az állam felfüggeszt egy 2100 milliárd forint értékű projektportfóliót. Emellett a vállalatok és a magánszemélyek a kínálati sokkra és a finanszírozás drágulására keresletcsökkenéssel fognak reagálni.
Az előrejelzés feltételezi, hogy Magyarország megkapja az uniós forrásokat, és a kifizetésük 2023-ban elkezdődik. Ha ez nem, vagy részlegesen teljesül, akkor ennél is rosszabb lehet a jövőben a szektor helyzete.
Kiszámolták, eszement pénzt kellene költeni a hazai lakásokra
A Takarék Jelzálogbank elemzéséből pedig az derül ki, hogy mennyibe kerülhet nemzetgazdasági szinten a lakásállomány korszerűsítése a jelenlegi árak mellett. Arra jutottak, hogy a több mint 4,5 millió hazai lakóingatlan körülbelül 60 százaléka családi ház, a téglaépítésű társasházi lakások és a panellakások állománya pedig 20-20 százalék körül lehet. 1990 előtt épült az ingatlanok mintegy 80 százaléka, melyek óriási része elavult energetikai szempontból.
