Megváltozott az évek óta erős hazai építőipar helyzete. Csökken a rendelésállomány és a létszámleépítések is megkezdődtek. A megrendelések száma tovább szűkülhet a jövőben, leginkább az állami beruházások visszaesése miatt, de a felére zsugorodhat a lakásépítések száma is.
Majdnem 300 beruházást halasztott el a kormány
Az Építési és Beruházási Minisztérium közölte azt a listát, melyen azok a tervezett beruházások szerepelnek, amelyek pénzhiány miatt egyelőre nem valósítanak meg. Ezzel több ezermilliárd forinttal járulnak hozzá a kormányzati megtakarítási tervekhez.
A felsorolásban elsősorban közlekedési infrastruktúra-beruházásokat találni, de akadnak köztük energetikai és egyészségügyi projektek, valamint csatornák, közintézmények, illetve sportlétesítmények fejlesztése is (a teljes, 284 tételes lista EZEN a linken érhető el).
Számításaink szerint 2022-es áron durván 2500 milliárd forintnyi építési beruházást halaszt későbbre az állam. (…) Mindez persze attól függ, milyen áron számolunk, de legutóbb már Lázár János építésügyi miniszter is 2100-2500 milliárd közötti értékről beszélt. Ez hatalmas nagyságrend, hiszen a magyar építőipar legfontosabb partnere az állam, a rendelésállomány körülbelül 60 százaléka közösségi megrendelés. Összehasonlításképpen: az idén, elvonások nélkül, mintegy 3300 milliárd forintot tett volna ki az állami megrendelések értéke
– nyilatkozta Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke a 24.hu-nak.
Emellett arrról is tájékoztatott, hogy a szektor rendelésállománya érezhetően csökken szeptember eleje óta.
Elbocsátások kezdődtek
Az ÉVOSZ tagvállalatainakjava jövőre is a rendelésállomány jelentős csökkenésére számít. A becsléseik szerint a beruházások elhalasztása a következő két évben átlagosan 15 százalékkal csökkenti az építőipar munkalehetőségeinek számát.
A rendelésállomány visszaesése alapján nehéz megjósolni, hogy mekkora elbocsátások várhatóak az ágazatban, amely 148 ezer aktív vállalkozással, összesen 375 ezer embert foglalkoztat. (…) Az ÉVOSZ-nak már vannak adatai az elbocsátásokról, de senkit nem akarok elrettenteni
– mondta az elnök.
Koji László arra is figyelmeztetett, hogy beomlhat a lakásépítési piac 2023-2024-ben, ha nem vezetnek be egy lakáscélú, nem több mint 5 százalékos kamatplafont kínáló finanszírozási lehetőséget.
Az ágazat tavaly 22 ezer új és 250 ezer felújított lakást adott át, és az idén is minimum 17 ezer új építésű és legalább 250 ezer felújított lakással számol, állami segítség nélkül azonban ezek az értékek 50 százalékkal csökkenhetnek 2023-ban
– ismertette a várakozásokat a szakember.
