Mianmarból elmenekült rohingyák perelték be a Facebook anyavállalatát, a Metát, azt állítva, hogy a vállalat nem tett megfelelő intézkedéseket a népcsoport elleni gyűlöletbeszéd terjedésének megállítása érdekében. A felperesek 150 milliárd dolláros kártérítést követelnek.
Kísért a múlt
A Facebookot egyelőre két fronton támadták meg a rohingyák képviselői:
- az Edelson PC és a Fields PLLC ügyvédi irodák Kaliforniában nyújtották be csoportos keresetüket
- míg brit ügyvédek egy összehangolt akcióban a Facebook londoni irodájához adták be hivatalos felszólító levelüket
A felperesek állítása szerint a Facebook éveken keresztül semmit nem tett azért, hogy megakadályozza a rohingyák ellen irányuló gyűlöletbeszéd és hamis információk terjedését a platformon.
A periratban azzal vádolják a Metát, hogy a cég tisztában volt a platform erejével és a mianmari politikai helyzettel, mégsem állított több moderátort és tényellenőrző szakembert az ügyre. A vádak szerint a közösségi oldal algoritmusa felerősítette a népcsoporttal szembeni haragot és gyűlöletet, a moderálás hiánya pedig valós erőszakhoz vezetett.
Továbbá a cég legjobb esetben is csak késve távolította el azokat a posztokat, amelyek a rohingyák elleni gyűlöletet szították a helyiek körében.
Nem segít a közösségi óriás helyzetén, hogy az ENSZ 2018-as jelentésében megállapította, kulcsfontosságú szerepet játszott a mianmari népírtásban. A Reuters ugyanebben az évben több mint 1000 bejegyzést, kommentet és képet azonosított, amelyek a rohingyák tömeges mészárlását éltették. A brit hírügynökség 2013-ig visszamenőleg talált hasonló posztokat.
Mianmarban több mint 20 millióan használják a Facebookot, ami sokak számára az elsődleges tájékozódási forrást jelenti.
Van kifogás
Mint említettük, a felperesek 150 milliárd dollár, átszámítva nagyjából 48 750 milliárd forint kártérítést követelnek. A Facebook azzal védekezik, hogy az USA kommunikációs etikett-törvényének (CDA) 230. szakasza alapján a felhasználók által közzétett tartalmakkal kapcsolatban nem vonható felelősségre. A különleges törvényről hosszasan lehetne értekezni, de a lényege az, hogy az online platformok nem vállalnak felelősséget a harmadik felek által közzétett tartalmakért. A felperesek viszont a burmai jogot kívánják alkalmazni a tárgyalások során, amelynek köszönhetően a Facebook nem bújhatna a 230. szakasz pajzsa mögé. Erre azonban kicsi az esély.
A többnyire buddhisták által lakott Mianmar katonasága 2017-ben indította „terroristaellenes akciónak” nevezett műveletét az ország muszlim kisebbsége, a rohingyák ellen. Az ENSZ az etnikai tisztogatás tankönyvi példájának nevezte a népirtást. Az események következtében több mint 730 ezer rohingya menekült el az országból. Komolyabb felelősségre vonás nem történt.
