Az elmúlt hónapokban Kína komoly erődemonstrációba kezdett - egyelőre csak a saját országában-, amelynek célpontjai a technológiai vállalatok voltak. A helyzet egyszerű. A felügyelőszervek felett egy kicsit eljárt az idő, és „nem vették észre", mekkora birodalmakká nőttek ezek a cégek. Elég csak a Tencent-et, a ByteDance-t, vagy éppen az Alibabát megemlíteni. Aztán a kommunista vezetés gondolt egyet, és úgy döntött, ideje kicsit megregulázni a mamutcégeket. A felügyelőszervek napjainkban is azon dolgoznak, hogy információkat csikarjanak ki a tech-cégekből, ugyanis azok adatkezelési protokolljai sok esetben homályosak, még a hatóságok előtt is. A kommunista állam nem rest nemzetbiztonsági kockázatot kiáltani, így viszonylag könnyen szóra bírja a vállalatokat. A módszer működik, a milliárdos büntetések pedig csak úgy repkednek. A Kínai Kommunista Párt idén ünnepli fennállásának 100. évfordulóját, aminek apropóján közzétette a következő ötéves tervét.

A nagy testvér mindent lát

A tízpontos terv fő célja az ország különböző üzletágainak szigorúbb ellenőrzése. Lényegében olyan előírásokra és szabályozásokra lehet számítani, amilyenek a tech-szektorban jelenleg is érvényben vannak. Az érintett üzletágak egyebek között az alábbiak lesznek:

• oktatás
• tudomány
• kultúra
• technológiai innováció
• internetes pénzügyek
• mesterséges intelligencia
• big data
• felhőalapú számítástechnika

Az Államtanács és a Kommunista Párt Központi Bizottsága által kiadott terv kitért arra is, hogy kiemelt figyelmet fognak kapni a monopóliumok és a „külfölddel kapcsolatos jogállamisági kérdések" is. A tech-szektor megregulázása komoly tőzsdei következményekkel járt a hongkongi, az egyesült államokbeli és a kínai piacokon is. A tervezet a szabályozások évekig tartó elhúzódását vizionálja, amely megpecsételheti a kínai mamutcégek nemzetközi sorsát.

Nincs kegyelem

Az állam néhány vállalatot máris elkezdett szorongatni..

Kína nemrégiben elrendelte, hogy az oktatási applikációk semmilyen profitot nem könyvelhetnek el azokból a tantárgyakból, amelyek az állam által meghatározott kerettanterv részeit képzik. Továbbá az említett vállalatok semmilen külföldi tőkét nem vonhatnak be a jövőben. Ilyen mértékű korlátozásokra még nem volt példa a kommunista állam 120 milliárd dolláros magánoktatási iparágában.

Emellett múlt héten felszólította a Tencent tech-céget, hogy szüntesse meg az exkluzív zenei licencszerződéseit a nemzetközi lemezkiadókkal. Erre azért volt szükség, mert a cég jelenleg Kína kizárólagos zenei streaming jogainak több mint 80 százalékát birtokolja. Az állami döntéshozók szerint egészségtelen egy ekkora piaci dominancia. A felszólítás hatására a cég részvényei bezuhantak.

Áprilisban az Alibaba tapasztalta meg az állam haragját, amikor 2,75 milliárd dolláros büntetést kapott. A kínai versenyhatóság hivatalos indoklása szerint a cég visszaélt piaci erőfölényével és nem megengedett eszközökkel korlátozta a versenyt. De volt egy másik ok is. Az Alibaba „atyja", Jack Ma néhány hónapja élesen bírálta a kínai gazdaságirányítás elavult, versenyellenes rendszerét. A kemény kritikát megfogalmazó üzletember ezután néhány hónapra egyszerűen eltűnt a közéletből, a hatóságok pedig rámozdultak az Alibabára. Végül Ma előkerült, a hírek hatására pedig az Alibaba részvényei kilőttek .

Ezen a héten pedig a kínai bank- és biztosítási felügyelet fokozta az online biztosítótársaságok szabályozását, amelyeknek elrendelte, hogy hagyjanak fel a helytelen marketinggel és árazással, vagy "súlyos büntetéssel" kell szembenézniük.