Szakértő világított rá, van olyan magatartási forma a munkaerőpiacon, amelyet sokak normálisnak vélnek, de igencsak megnehezítheti a munkakeresők helyzetét. Mutatjuk, milyen apróságnak tűnő dolgokra is oda kell figyelni, ha állást keres valaki.
Néha a nagy akarásnak nyögés a vége a munkaerőpiacon
Igen taszító hatása van a „válassz engem” viselkedési formának a munkaerőpiacon Lindsay Mustain, az Amazon egykori toborzója és a Talent Paradigm karrier-tréning cég jelenlegi vezérigazgatója szerint.
Az ilyen viselkedésnek jele lehet, ha valaki rövid időn belül többször jelentkezik állásra ugyanahhoz a céghez, attól függetlenül, beillik-e az adott munkakörökbe. Egyébként is érdemes kevesebb (szerinte legfeljebb öt) pozícióra korlátozni a jelentkezést. Másik jel pedig az, ha a LinkedIn profilon be van állítva a jelentkező „Munkát keres” bannere – nyilatkozta a szakértő a CNBC-nek.
Mindezek csökkentik annak a látszatát, hogy magas kaliberű jelöltről van szó. Emellett erősítik az érzetét, hogy nem ők akarják meggyőzni a jelöltet, dolgozzon náluk, hanem a jelentkező őket arról, vegyék számításba. Mindezek a kétségbeesés érzetét keltik.
Továbbá az sem előnyös, ha sértettnek és sebzettnek mutatkozik a pályázó a közösségi platformokon. Az Economix megjegyzi, ilyen lehet, ha be van állítva, munkanélküli valaki, vagy kétségbeesettnek ható posztokban is igyekszik állást találni.
Kevésbé keresik a cégek a diplomásokat, mint a korábbi években
A Profession.hu adataiból pedig kiderült, a cégvezetés és menedzsment; a jog, jogi tanácsadás; valamit a marketing, média, PR volt a három legkeresettebb terület a munkavállalók részéről a diplomát igénylő munkaterületek között az elmúlt egy évben. A munkáltatók pedig elsősorban a fogorvos, orvos, szakorvos; a minőségbiztosítási mérnök; a tanító, tanár, pedagógus; valamint a mérnök vezető területeken kerestek diplomával rendelkező alkalmazottakat. Emellett egy pályakezdő átlagos bérigénye nagyjából nettó 308 ezer forint volt 2023-ban.
A portál kutatása arra is rávilágított, csökkent a diplomát elváró hirdetések aránya az elmúlt években. Például amíg 2020-ban az összes hirdetés 34 százaléka tartalmazott felsőfokú végzettségre vonatkozó kritériumot, 2022-ben csak 26 százalék, tavaly pedig 25 százalék.
Olyan munkakörökben van még mindig nagy jelentősége, ahol jogszabály írja elő. Például az oktatói, pedagógiai, egészségügyi pozíciók, vagy azok a hiányszakmák, ahol esszenciális a felsőfokú képzettség, például a mérnöki állások
– nyilatkozta Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója a napokban.
A szakember szerint az igény csökkenése a felsőfokú végzettségre például azzal magyarázható, hogy megváltozott a munkaerőpiacon a kereslet-kínálat aránya. Emellett fajsúlyosabbá vált a felvételkor a jelentkező attitűdje, a hozzáállása és a benne rejlő potenciál.
