Tavaly állította ki a magyar hatóság a legtöbb ehhez szükséges okmányt a világjárvány kezdete óta
Fotó: Shutterstock

Ennyi magyar orvos keresett munkát tavaly külföldön

Friss adatokból derül ki, hány orvos kért hatósági igazolást tavaly Magyarországon például németországi, ausztriai vagy angliai munkához. 2022-ben állította ki a hatóság a legtöbb ilyen okmányt a világjárvány kezdete óta.


Magyar orvosok százai kerestek külföldön munkát tavaly

Hasonlóan alakultak a magyar orvosok migrációs adatai az elmúlt években - mondta Páva Hanna, az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánerőforrás-fejlesztési Igazgatóságának vezetője a Magyar Kórházszövetség XXXV. kongresszusán Tapolcán.

Mint arról tájékoztatott, tavaly 789 orvos igényelt hatósági bizonyítványt Magyarországon külföldi munkához. Közülük 367-en külföldiként tanultak nálunk. Akik első alkalommal kértek igazolást, azok száma 252 volt tavaly, egy évvel korábban pedig 245.

A Napi megjegyzi, a külhoni munkához hatósági igazolást kérő orvosok száma 2012-ben volt a csúcson Magyarországon. Akkor 1106-an kérték ki a papírt, akik közül 166-an voltak hazánkban diplomát szerző külföldi állampolgárok.

Egyébként ezen adatok alapján tavaly hagyta el a legtöbb orvos az országot a világjárvány kitörése óta. 2019-ben 748, 2020-ban 702, 2021-ben pedig 733 szakembernek adták ki külföldi gyógyításhoz az okmányt. Legutóbb 2017-ben volt a 800-as értéket megközelítő adat.

A Magyar Orvosi Kamarának jelenleg 33 911 regisztrált tagja van. 2017 és 2022 között némileg emelkedett a fiatal, 25-39 év közötti orvosok száma, viszont csökkent a 40 év felettiek létszáma.

Jön a kórházi blokkolóóra az orvosoknak

Egyébként év végéig valamennyi állami kórházban – a belügyminiszter utasítására – új beléptető rendszert vezetnek be. Az orvosoknak és más dolgozóknak az intézmény be- és kijáratainál elhelyezett készülékeken kell lehúzniuk a mágneskártyájukat. Az eszköz videófelvételt is készít a személyről, hogy a kártyákkal ne lehessen visszaélni – derült ki Lengyel László, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára előadásából a Magyar Kórházszövetség konferenciáján.

Láttuk, hogy vannak egyes kórházak, ahol nagyon eltérnek az átlagtól az orvosi teljesítmények, feltételeztük, hogy kell lenni valami okának. Akinek nyolc órát fizetünk, az legyen benn nyolc órát.

Az új rendszerről szóló bejelentés előtt a szakpolitikus arról beszélt, hogy mennyibe kerül egy-egy orvos foglalkoztatása és azért évente átlagosan hány beteget lát el. Lengyel László helyettes államtitkár számításai szerint az átlagos, havi egymillió és egymillió-hétszázhétezer közötti bérrel szemben a legrosszabb teljesítményt nyújtó kisvárosi kórházban gyógyítóra évente 89, azaz havonta alig valamivel több mint 7, a legjobb, közepes városi kórházban dolgozóra évi 192, azaz havonta 16 eset jut átlagosan. Hozzátette: ez nem teljesen pontos az adat, de megközelítőleg az összehasonlítás szempontjából ő ezeket megfelelőnek tartja.

Pálosi Mihály, a NEAK főosztályvezetője a várólistákról szóló előadásában arról beszélt, hogy idén április 16-ig csaknem 40 ezer beteget regisztráltak a várólistákon, 60 napnál többet mintegy 22 ezer beteg várakozott. Leghosszabb sorok a nagy ízületi protézisre, valamint a szürkehályog-műtétekre várnak. A biztosítóhoz érkező betegpanaszokból pedig az is kiderül, hogy a páciensek gyakran fel sem kerülnek a várólistákra.

Ne hagyd ki!