Az ellátási láncaik komoly gondjairól számoltak be légitársaságok, ami miatt nem tudják kielégíteni az utazói és a kereskedelmi igényeket sem. Híján vannak új repülőgépeknek és pótalkatrészeknek, valamint a javítókapacitásaik sem kielégítőek. A globális társaságok viszont a nehézségek ellenére jelentősen megemelték idei profit-előrejelzésüket.
Sűrűsödnek a légitársaságok problémái
A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) főigazgatója, Willie Walsh a repülőgépek és az alkatrészek gyártásának a felgyorsítására szólította fel a gyártókat. A tájékoztatása alapján a beszállítóiknál tapasztalható késések miatt csökkennek az ő kapacitásaik. Pedig az utóbbi időben megnövekedett az igény a légi közlekedésre, és majdnem elérte a világjárvány előtti szintjét.
Ez tehát mindenképpen visszafogja a kapacitásnövekedést, ami azért frusztráló, mert a légitársaságok látják az erős keresletet, de sok piacon a kínálatot nem tudják a kereslethez igazítani
- idézi Willie Walsht a VG.
Hozzátette, nemcsak alkatrészekből, hanem hajtóműjavító műhelyekből sincs elég. Emiatt utasszállító gépek tucatjai vesztegelnek a földön a szervízre várva.
Egyébként a két nagy repülőgépgyártó, az Airbus és a Boeing hónapokkal ezelőtt ígéretet tettek a gyártásuk felpörgetésére. Azonban a szállítási késedelmeik azóta is fennállnak, amiket ők is a beszállítóik csúszásával magyaráznak.
Az Európai Bizottsághoz fordul a Ryanair
Azonban ennél több problémával kell szembenéznie a légi közlekedésnek manapság. A napokban írtunk róla, hogy Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez fordul Michael O'Leary, a Ryanair vezérigazgatója azzal a kéréssel, írják elő a tagállamoknak, hogy a légiforgalmi irányítók sztrájkjakor is engedjék át a légterüket érintő járatokat. Hasonló szabályok már életben vannak Görögországban, Olaszországban és Spanyolországban. Azonban például a francia jogszabályok csak a belföldi és rövid távú útvonalakra vonatkoznak, de az átrepülő gépeket nem védik.
Követelik azt is, hogy 21 nappal a sztrájk előtt értesítést kapjanak a légitársaságok a munkabeszüntetés tényéről, valamint 72 órával korábban a munkabeszüntetők számáról, hogy ezzel is csökkentsék a légiforgalmi fennakadásokat.
A vezérigazgató elmondta, idén eddig 57 napon sztrájkoltak a légiforgalmi irányítók, amely tízszer annyi, mint 2022 azonos időszakában. Ilyenkor kénytelenek járatokat törölni a társaságok.
Zűrös lehet a nyár az európai reptereken
Egyébként arra számít a legtöbb európai légitársaság, idén nyáron elérheti, vagy legalább megközelítheti a világjárványt megelőző, utolsó, 2019-es szezon csúcsforgalmát. Azonban ez nagyban függhet attól, végigsöpör-e egy jelentősebb sztrájkhullám a kontinens repterein. A légi szektort továbbra is munkaerőhiány sújtja, valamint az ágazati szakszervezetek érdekérvényesítő képessége is erős maradt. A kiugró infláció miatt pedig jelentősen emelkedtek a bérigények.
Az idei húsvétot is járattörlések szegélyezték. Például több mint 33 ezer Franciaországot érintő járatot töröltek. A párizsi repülőtereket üzemeltető Aéroports de Paris (ADP) forgalmi jelentése pedig 470 ezer utas „elvesztéséről” tesz említést az első negyedévben. Az utasszámcsökkenést elsősorban a sztrájkokkal magyarázzák.
Az Egyesült Királyságban szintén a húsvéti időszakban szintén több mint 33 ezer repülőjárat nem indult el hasonló okok miatt, valamint Portugáliában is bérsztrájk bénította a forgalmat. De Németország sem úszta meg a sztrájkhullámot, ahol a Verdi szakszervezet a biztonsági személyzet éjszakai és hétvégi pótlékjainak emeléséért küzdött számos reptéren.
A gondok ellenére a globális légitársaságok jelentősen megemelték a 2023-ra vonatkozó profit-előrejelzésüket: 4,7 milliárd dollárról 9,8 milliárd dollárra, miután az ágazat folytatja a világjárvány elhúzódó hatásaiból való kilábalást. Az elmúlt hónapokban a légitársaságok világszerte számos pozitív pénzügyi eredményről számoltak be, miközben a nyári szezonra készülnek, dacolva az infláció tetőzésével kapcsolatos aggodalmakkal. Emellett az olajárak nyomása is enyhült, ami szintén hozzájárult a pénzügyi teljesítmény javulásához. A 2023-as bevételi szintek is emelkednek, és egyre közelebb kerülnek a pandémiát megelőző adatokhoz: a 2019-es 838 milliárd dollárhoz képest várhatóan 803 milliárd dollárt fognak elérni az idén.
