Egy tíz éven át tartó kutatás frissen közölt eredményei világítanak rá, mennyire súlyos egészségügyi kockázatai vannak az egésznapos ülőmunkának. Sőt, a helyzet akkor sem rózsás, ha jelentős mennyiségű testmozgás van beiktatva mellé.
Súlyos egészségügyi kockázatokkal jár a folyamatos ülőmunka
Korábbi tanulmányok is figyelmeztettek a hosszadalmas ülőmunka veszélyeire. De most különösen jelentős, közel 6 ezer 63 és 99 év közötti nő bevonásával, a kórtörténetük elemzésével készült, tíz éven át tartó kutatás frissen publikált eredménye világít rá a problémára.
A San Diego-i Kaliforniai Egyetem (UCSD) közegészségügyi tanszékének kutatási beszámolója alapján a napi 11 óránál többet ülve dolgozóknál 57 százalékkal nagyobb a korai halálozás kockázata, mint akik napi 9,5 óránál kevesebbet ülnek. Sőt, a helyzetet rontja, hogy a Science Alert szerint ennek a veszélye akkor is fennál, ha nagyobb mennyiségű testmozgás van beiktatva az ülőmunka mellé. Megjegyzik, az évtizedes kutatás során az alanyok közül 1733-an hunytak el valamilyen életmódra visszavezethető betegség következtében.
A Qubit megjegyzi, az új eredmények alátámasztják azt a korábbi tanulmányt, amely szerint a rendszeres fizikai aktivitás sem csökkenti a kettes típusú diabétesz, a keringési betegségek vagy éppen a sztrók kockázatát. Hozzáteszik, akár 30 perc felállás nélkül is kórosan emelheti a vércukorszintet és a vérnyomást az ülő munkakörökben dolgozóknál.
A gép előtti hosszas ücsörgés durván növeli a stroke kockázatát
Egy korábbi tanulmány szerint pedig azoknál a 60 év alatti felnőtteknél, akik napjuk nagy részét ülve töltik, nagyobb a stroke kockázata, mint azoknál, akik több időt töltenek fizikai aktivitással.
Azoknál, akik napi nyolc vagy több órát ültek, és egyébként nem voltak fizikailag nagyon aktívak, hétszer nagyobb volt a stroke kockázata, mint azoknál, akik kevesebb mint négy órát töltöttek ülőmunkával és legalább 10 percet mozogtak naponta - derül ki az Amerikai Szívgyógyász Szövetség Stroke című szaklapjában korábban megjelent tanulmányból. A kutatók a kanadai közösségi egészségügyi felmérésben részt vevő 143 ezer felnőtt adatait elemezték. Átlagosan 9,4 éven át követték a 40 éves és annál idősebb résztvevőket, akiknek nem volt korábban stroke-juk.
A vizsgálatban részt vevők közül 2965 embernél alakult ki stroke. Kilencven százalékban ischaemiás stroke-ot kaptak a vizsgálati időszak alatt. Ez a stroke leggyakoribb típusa, ami akkor következik be, amikor az agyat vérrel ellátó artéria elzáródik. Ha a stroke-ot nem kezelik gyorsan, az agysejtek az adott területen oxigénhiány miatt elhalhatnak.
Van megoldás
A fizikai aktivitás növelése, az ülőmunkával töltött idő csökkentése segíthet leszorítani a stroke kockázatát. Az Amerikai Szívgyógyász Szövetség ajánlása alapján a felnőtteknek hetente legalább 150 perc mérsékelt intenzitású fizikai aktivitást kellene végezniük. Az az ideális, ha ez a mozgás 10 percnél hosszabb időszakokban történik. A tevékenységek akkor tekinthetők mérsékelt intenzitásúnak, ha eléggé megemelkedik a pulzusszám és megizzadunk, mint például a gyors séta vagy a kerékpározás.
A fizikai aktivitás növelése csak az egyik eszköze a stroke-kockázat csökkentésének, fontos a megfelelő étrend, a dohányzásról való leszokás, valamint a magas vérnyomás és a cukorbetegség szűrése és kezelése. És még valami. A túlzott alkoholfogyasztás kerülése.
