A magyar fiatalok túlnyomó többsége attól tart, pénzügyi szempontból nem tudja megvalósítani az álmait. Pedig sokan szeretnének autót, lakást. Így kevésbé lehet meglepő, hogy különösen sok fiatal felnőtt él manapság még mindig mamahotelben.
30 éves kor előtt nem valószínű, hogy lesz saját lakás
Az OTP Bank a 16-30 éves junior célcsoportjuk attitűdjéről, szokásairól készített friss, reprezentatív kutatásából kiderül, a korosztály 79 százalékuk tart tőle, pénzügyi szempontból nem tudja megvalósítani az álmait. Nem attól félnek, hogy munkájuk nem lesz, hanem úgy látják, nem tudnak elég pénz keresni a céljaik eléréséhez. Emellett a túlnyomó többségük gondolja azt, nehezebb helyzetben vannak, mint a szüleik voltak ilyen idősen. Emiatt 30 éves koruk előtt nem tartják valószínűnek, hogy saját lakásuk és gyermekük legyen.
A pénzintézet tájékoztatójából kiderül, a fiatalokban erősen jelen van a megtakarítás szükségességének gondolata, hiszen tízből nyolcan látják úgy, spórolniuk kell. Jellemzően konkrét célokra félre is tesz a juniorok több mint fele: a 16-17 évesek 53 százaléka autóra gyűjt, a 18-24 évesek nagyjából harmada járműre vagy lakásra. A 25-30 évesek 35 százaléka pedig a váratlan problémák miatt is takarékoskodik. Ebben a korosztályban hasonló arányban spórolnak lakásra, lakásfelújításra és autóra is.
Érett felnőttként hagyják el a magyar fiatalok a családi fészket
Az Európai Unió átlagát tekintve 26,5 évesen hagyták el a fiatalok a szülői háztartást 2021-ben, ami megegyezik 2020 hasonló adatával. Magyarországon az átlag 27,3 év volt, ami továbbra is a tagállamok középmezőnyében helyezkedik el, azonban egy év alatt egytizeddel csökkent az érték.
Az, hogy a szülői lak elhagyásának átlagéletkora emelkedik vagy éppen csökken, hosszú távon az ingatlanpiaci folyamatokkal is összecseng. A Magyarországra vonatkozó statisztikák alapján az átlagéletkor 2010-től egészen 2018-ig csökkent, amikor feltételezhető, hogy a folyamatosan emelkedő ingatlanárak miatt már egyre kevesebben tudtak otthonról elköltözni. Majd megérkezett a koronavírus járvány és a lezárások, ezek hatására 2020-ban sokan elhalasztották a költözés időpontját, aztán tavaly, az ingatlanpiac élénkülésével ismét csökkent a mutató
– mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője korábban.
Bár az összes tagállamra és az Európai Unió átlagára vonatkozó statisztika nem érhető el, így hosszútávú következtetéseket sem lehet még levonni, az EUROSTAT adatai alapján a „fészekelhagyó” átlagéletkor csökkenése mellett 2021-ben a lakások túlzsúfoltsága is jelentősen változott Magyarországon. 2020-ról 2021-re a teljes lakosságra vetítve 19 százalékról 13,5 százalékra, a 25-29 éves korosztályban pedig 23,5-ről 14,7 százalékra csökkent a túlzsúfoltsági ráta, ami az ilyen lakásban élők arányát határozza meg a rendelkezésre álló szobák száma, a háztartás mérete, valamint a háztartás tagjainak kora és családi helyzete alapján. Ez a mutató Magyarországon is csökkent, a nagy arányú változáshoz pedig hozzájárulhatott az is, hogy a szülői háztartások zsúfoltságát csökkentették a nagyobb számban elköltöző fiatalok, akik az igényeiknek jobban megfelelő méretű otthonokba tudtak önálló életet kezdeni.
