Rekordmagasságokba emelkedett az arany és a bitcoin árfolyama a napokban. Az elemzők elmondták, elsősorban mi okozhatja a nemesfém és a kriptovaluta értékének szárnyalását.
Csúcsokat döntött az arany és a bitcoin árfolyama is
Rekordmagasságokban mozog a bitcoin és az arany árfolyama. Az előbbi 69 ezer dollár fölött járt, az utóbbi pedig unciánként a 2140 dollárt is túlszárnyalta a napokban, megdöntve a tavaly december elején felállított, korábbi rekordját.
A szakértők szerint a nemesfém értékének az emelkedése elsősorban az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed (Federal Reserve) kamatcsökkentése miatti aggodalmakkal magyarázható. Emellett az olyan kulcsfontosságú piacokon is magas az arany kereslete, mint az indiai és a kínai, valamint növekedett a központi bankok aranyéhsége is. Továbbá a nemesfém menedékeszköz-szerepe is erősödött az ukrajnai és a palesztinai háborúk következtében.
Ellenben a kriptovaluta szárnyalását leginkább az amerikai értékpapírpiaci felügyelet (SEC) azon döntése okozta, amely engedélyezte, hogy bitcoinban való befektetést kínálhassanak tőzsdén jegyzett alapok (ETF-ek). A HVG megjegyzi, ezzel gyakorlatilag a véges mennyiségű digitális valuta hasonló befektetési termékké vált, mint az arany, a részvények, a kötvények és más értékpapírok.
Regionális szinten jelentős a magyar jegybanki aranytartalék
Egyebek mellett biztonságos és fizikailag időtálló, könnyen pénzre váltható eszközként tekintenek a központi bankok az aranyra. Emiatt számos jegybank törekszik rá, hogy minél nagyobb kézzel fogható aranytartalékot halmozzon fel. Annak védelméről több pénzintézet maga gondoskodik, azonban gyakran előfordul, hogy más országban tárolják a készleteiket.
Az Arany Világtanács (World Gold Council - WGC) tájékoztatása alapján nagyjából a valaha kibányászott arany ötöde lehetett a jegybankok kezében tavaly szeptemberben. Az Egyesült Államok rendelkezett a világ legnagyobb aranytartalékával, összesen 8133 tonnával. Mögöttük Németország állt a második helyen 3352,6 tonnával, illetve Olaszország a harmadikon 2451,8 tonnával. A sorban utánuk Franciaország (2436,9 tonna), Oroszország (2332,7 tonna), Kína (2191,5 tonna), Svájc (1040 tonna) és Japán (846) következett.
A listán Magyarország a 39. helyen szerepel 94,5 tonna aranytartalékkal. A Kelet-Európát, a Balkánt és Közép-Európát magában foglaló régióban Oroszország, Törökország (479 tonna), Lengyelország (333,7 tonna), Ausztria (280 tonna), Görögország (114,3 tonna) és Románia (103,6 tonna) áll előttünk a sorban.
A magyar aranykészlet az utóbbi években nőtt óriásit. 2018-ban a korábbi érték tízszeresére, 31,5 tonnára ugrott. Ez a mennyiség 2021-ben háromszorozódott meg.
