Nagyobb bajban lehetnek a kisebb élelmiszerboltok az árstop miatt

A kisebb élelmiszerboltok lehetnek a legnagyobb vesztesei az árstopnak, náluk lehet a legmagasabb a termékenkénti bevételkiesés. Emellett nekik van a legkevesebb lehetőségük arra, hogy pótolják a kieső profitot – lapszemle.



Nem csak hat termék lehet érintett az árstopban

Orbán Viktor január 12-én jelentett be néhány élelmiszer árának a befagyasztását.

„Hat termék esetében, a kristálycukor, búzafinomliszt, napraforgó-ételolaj, sertéscomb, csirkemell és a 2,8 százalékos tehéntej esetében beavatkozunk az árak alakulásába. Ez azt jelenti, hogy ennek a hat terméknek az árát vissza kell vinni arra a szintre, ahol tavaly október 15-én állt”

- mondta a miniszterelnök. Egy nappal később a hat termék kiegészült még eggyel, a csirkefarháttal.

A 24.hu cikke szerint valójában ennél több termékről van szó, hiszen egy sertéscombot lehet kapni például csont és bőr nélkül, szeletelve, darálva, vagy egyben, frissen, vagy fagyasztva, előre csomagolva, vagy kimérve is. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, Vámos György értelmezése szerint mivel csak termék-meghatározás van a rendeletben, kiszereléstől függetlenül mindegyikre be kell tartani az árstopot.

A kisebb boltok rosszabbul járhatnak

A kisebb üzleteknek nehezebb lehet visszakeresniiük azt, hogy milyen áron forgalmazták október közepén az adott termékeket. Ruszin Zsolt adószakértő arról tett említést, hogy a pénztárgépek többsége a Gyűjtő1, Gyűjtő2, Gyűjtő3 megnevezéseket alkalmazza, áfakulcsonként, így árinformáció sok esetben nincs. Amennyiben nem vezetnek megbízható árnyilvántartást, a Központi Statisztikai Hivatal információira kell hagyatkozniuk.

Egy példát is ír a cikk Vámos Györgyre hivatkozva:

„Ha az árstoppal érintett terméket október 15-én valaki 1500 forintért árulta, most meg 1800 forintért, februártól újra 1500 forintért kellene árulnia a terméket, bukva rajta egységenként 300 forintot. De ha nincs árnyilvántartása, és a KSH-s átlagárat kell alkalmaznia – ami feltehetően az ő áránál alacsonyabb –, tegyük fel 1400 forintos árat, akkor nagyobb, 400 forintos bevételkiesése realizálódik az adott terméken.”

Muszáj pótolniuk a kiesést

Vámos György szerint a kis üzletek egészen biztosan be fogják tartani az árstopot, azonban az amiatt kieső nyereségüket valahogyan pótolniuk kell. Azt valószínűleg nem tehetik meg, hogy más termékek árát feljebb viszik, hiszen sok árérzékeny vásárlójuknak az nem tetszene. Az sem lehet gyakori megoldás, hogy az üzletek olcsóbb importáruval helyettesítik az árstoppal érintett termékeket, hiszen a beszállítóik zöme magyar és tartós szerződésük van.

Ezért talán a legegyszerűbb megoldás az lehet, ha szűkítik az akciós termékeik körét. Emellett elhalaszthatnak tervezett beruházást, felújítást azért, hogy költséget takarítsanak meg. A szakember szerint több megoldás is lehetséges, azonban az biztos, hogy minél kisebb a bolt, annál nehezebb lehet pótolnia az árbevétel-kiesését.

The Conversation

Ne hagyd ki!