Az éves élelmiszer-inflációval nagyjából megegyező mértékben drágulhat igén a magyar ponty. Elkezdődött a halászati szezon Magyarországon, azonban nincsenek jó hírek az ágazat várható eredményeiről.
Elszálltak a halászati ágazat költségei
A hazai halászati ágazat egy roppant nehéz időszak után érkezett el az őszi lehalászáshoz. Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnöke elmondta az InfoRádióban, hogy nagyon rossz eredményeik vannak, miután az elhúzódó aszály, a megemelkedett takarmány- és energiaárak is sújtották az ágazatot. A magyar tógazdaságok összterülete 26 ezer hektár, de több 100 hektárnyi felület egyszerűen kiszáradt a 121 éve nem látott aszályban.
Az alföldi tógazdaságokban, jellemzően a körtöltéses tavakban villamosenergiával, szivattyúval emelik a vizet a kollégák, így tehát a villany drágulása jelentős költségtöbbletet okoz. A dunántúli völgyzáró gátas tavakban sajnos erre sem volt lehetőség, ott a kiszáradt tavakkal, illetve az alacsony vízszinttel küzdöttünk. Azonban a gázolaj - ami a halszállításhoz elengedhetetlen - jelentős emelkedése tovább növelte a hal előállításának és piacra juttatásának logisztikai költségeit. A kukorica és a búza ára pedig mintegy 100-100 százalékkal nőtt
- mondta Németh István.
Ilyen árakra lehet számítani
Hazai pontyból és afrikai harcsából minden család asztalára juthat karácsonykor, azonban csukából, süllőből, szürkeharcsából nem biztos, hogy elegendő lesz a kínálat. Pontyból ki tudják szolgálni a horgászszektor szereplőit is, de az exportjuk részarányát 18-20 százalékról 10-re kell csökkenteniük.
A változásokat kénytelenek vagyunk megjelentetni a termékek árában. A ponty tavalyi árához képest a fogyasztók mintegy 35-40 százalékkal magasabb áron juthatnak hozzá az élő halhoz. Ez 1800-2000 forintot jelenthet a pontykiló esetében
- nyilatkozta az elnök.
Nagyon rossz éven vannak túl
A dél-dunántúli halgazdaságok szörnyű állapotba kerültek a nyáron. A tavak nem tudtak feltöltődni vízzel, valamint az elmúlt két csapadékmentes tél miatt a talajvíz is mélyebbre húzódott. A talaj ezért – a villámárvizek kivételével – minden nedvességet elnyelt, és a vízpótlásra sem volt lehetőség.
A száraz évszakok egyre gyakoribbá és tartósabbá válhatnak, ezért félő, hogy a magyar extenzív tógazdasági haltermelés olyan válságba kerül, ami a hazai halászatok 20-30 százalékának a végét jelentheti.
Mindehhez társulnak a kiugróan magas takarmány-, energia-, alkatrész- és munkaerőköltségek. Továbbá a kiugró infláció miatt azzal is számolnia kell az ágazatnak, hogy visszaszorulhat a hal kereslete.
