Ha minden jól megy, még az idén jóváhagyja Brüsszel a halgazdaságok támogatását célzó operatív programot. Mintegy 18 milliárd forintot jelenthet ez a hazai ágazatnak. A támogatás nélkül teljesen kilátástalan helyzetbe kerülne a szektor.
Uniós pénzre számítanak a halászok
Mi is írtunk róla, hogy a dél-dunántúli halgazdaságok szörnyű állapotba kerültek a nyáron. A tavak nem tudtak feltöltődni vízzel, valamint az elmúlt két csapadékmentes tél miatt a talajvíz is mélyebbre húzódott. A talaj ezért – a villámárvizek kivételével – minden nedvességet elnyelt, és a vízpótlásra sem volt lehetőség.
A száraz évszakok egyre gyakoribbá és tartósabbá válhatnak, ezért félő, hogy a magyar extenzív tógazdasági haltermelés olyan válságba kerül, ami a hazai halászatok 20-30 százalékának a végét jelentheti.
Idén jobb esetben csak az egyébként sem nagy belföldi kereslet fedezésére tudnak elég halat termelni. Mindehhez társulnak a kiugróan magas takarmány-, energia-, alkatrész- és munkaerőköltségek. Továbbá a magas infláció miatt azzal is számolnia kell az ágazatnak, hogy visszaszorulhat a hal kereslete, úgy pedig nem valószínű, hogy érvényesíteni tudják az áraikban a költségeik növekedését a halgazdák.
Uniós segítségre számít a halágazat
Azonban Nagy István agrárminiszter szerint még az idén megkaphatja Brüsszel jóváhagyását a Magyar halgazdálkodási operatív program plusz. Amennyiben az illetékes uniós szervek rábólintanak a programra, összesen 18 milliárd forint keretösszegű pályázatok nyílhatnak meg a hazai halágazat számára. Ezt az összeget javarészt halászatfejlesztésre, marketingre és kutatási célokra használhatja fel a szektor.
Azt kértük Brüsszeltől, hogy a keret 15 százalékát ökológiai kompenzációs célokra fordíthassuk. A hektáronként 35-40 ezer forintos támogatás nagy segítséget jelentene a halgazdaságoknak, hiszen jelenleg ingyen etetik az összes védett állatot, a halastavak ökológiai céljai is fontosak, ráadásul tájképi, környezetvédelmi szerepük is jelentő
- nyilatkozta Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) elnöke a Magyar Nemzetnek.
A pénzt leginkább a halastavak rekonstrukciójára, új tavak létesítésére, valamint halászati és szállítóeszközök vásárlására használná fel az ágazat, de juthatna belőle a folyók rehabilitációjára, esetleg új feldolgozóüzemek építésére is.
