Nem valószínű, hogy jelentős segítségére lesz a magyar halgazdálkodásnak a hamarosan megnyíló tízmilliárdos pályázati keret, hiszen a haltermelők javának nincs önereje ahhoz, hogy éljen vele. Azonban a szakértő szerint megoldás lehetne, ha átjárható lenne a halászati és a vidékfejlesztési támogatási alap.
Milliárdos pályázatok nyílnak meg a haltermelők előtt, de kérdés, hogy tudnak-e vele élni
Néhány hete írtunk róla, hogy 18,9 milliárd forint fejlesztési támogatásra számíthat a hazai halágazat a következő években a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz részeként. Az első felhívásokat - melyek a program végrehajtását segítik - már az idén kihirdetik. A beruházási célú pályázatok viszont jövőre várhatóak. A tenderek célja a már meglévő haltermelő és halfeldolgozó vállalkozások korszerűsítése, versenyképességük növelése, valamint új feldolgozók létrehozása.
Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) elnöke szerint azonban komoly gondot jelent, hogy ezekhez a forrásokhoz nincs meg az anyagi alapja a szektorban érdekelt vállalkozásoknak, hiszen nem tudnak fejlesztési forrásokat képezni. A korábbi halászati operatív programot ugyan túlteljesítették a halászok, azonban most nem lesz hozzá önerejük, így jelentkezők sem igazán várhatóak a pályázatokra – írja az infostart.hu.
Ez talán segíthet
A szakember elmondta, hogy sokkal több automatikus, az időjárástól függetlenül járó területalapú támogatást szerettek volna kapni, ahogyan az a mezőgazdaságban megszokott. Azzal megteremthetnék a biztonságot, valamint tartalékot képezhetnének a fejlesztésekhez.
Lévai Ferenc szerint az Európai Unió részéről nincs akadálya annak, hogy a mezőgazdasági és halászati alap átjárható legyen, ezért el akarják elérni, hogy hasonló elbírálás alá essenek, mint a mezőgazdaság többi része. Tehát nem plusz forrást kérnek, hanem szeretnének részesülni a vidékfejlesztési alapból is.
Számos tógazdaság van bajban
Néhány napja írtuk arról is, hogy a dél-dunántúli halgazdaságok „katasztrofális” állapotára hívta fel a figyelmet Lévai Ferenc. A tavak nem tudtak feltöltődni vízzel a közelmúltban, valamint az elmúlt két csapadékmentes tél miatt a talajvíz is mélyebbre húzódott. A talaj ezért – a villámárvizek kivételével – minden nedvességet elnyel. A szóvivő szerint a területen a vízpótlásra sincs lehetőség.
Az elnök elmondta, hogy a száraz évszakok egyre gyakoribbá és tartósabbá válhatnak, ezért félő, hogy a magyar extenzív tógazdasági haltermelés olyan válságban van, ami a hazai halászatok 20-30 százalékának végét jelentheti. A halászatban ráadásul nincs lehetőség például aszálykár miatti kompenzációra, esetleg terület- vagy állatalapú támogatásra.
A tógazdaságok átlagosan 4 százalékos jövedelmezőséggel működtek az előző években. Korábban 20-25 ezer tonna kibocsátást ért el a hazai ágazat, amelyből mintegy 15 ezer tonna volt az étkezésre szánt hal.
Lévai Ferenc szerint idén jobb esetben is csak a belföldi kereslet fedezésére tudnak elég halat termelni. Ehhez a vízhiány mellett hozzájárulnak a kiugróan magas takarmány-, energia-, alkatrész- és munkaerőköltségek is. Továbbá a magas infláció miatt azzal is számolniuk kell, hogy visszaszorulhat a hal kereslete, úgy pedig nem valószínű, hogy érvényesíteni tudják az áraikban a költségeik növekedését.
