A kriptovaluta bányászatának fantáziarajza: egy narancssárga védősisakos bányáz csákánnyal próbálja kitermelni a bitcoinokat egy digitális térben
Koszovót az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb energiaválsága sújtja. A helyzet orvoslása és az áramkimaradások visszaszorítása érdekében az ország kormánya betiltotta a kriptovaluták bányászatát-írja a Reuters.


Bányászparadicsom

Az alacsony energiaárak miatt az elmúlt években rengeteg koszovói fiatal vágott bele a kriptovaluta bányászatba.

Egy neve elhallgatását kérő, 40 videokártyával bányászó helyi lakos a Reutersnek elmondta, hogy havonta 2400 eurós (860 ezer forintos) profitot könyvelhet el úgy, hogy villanyszámlája havonta 140 euró körül mozog.

A valósághoz hozzá tartozik, hogy a Koszovó északi részén élő szerbek nem ismerik el az állam függetlenségét, ezért jellemzően az áramszolgáltatásért sem hajlandóak fizetni.

A közelmúltban azonban komoly energiaválsággal szembesült a térség. A széntüzelésű erőművek leállásai és a magas importárak miatt a hatóságok a múlt hónapban kénytelenek voltak többször is szüneteltetni az áramellátást. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy decemberben 60 napos szükségállapotot hirdettek, ami lehetővé teszi a kormány számára, hogy több pénzt fordítson energiaimportra, illetve több előre tervezett áramszünetet és szigorúbb intézkedéseket vezessen be.

Ez lenne a megoldás?

Az energiaválság orvoslása érdekében a koszovói vezetők úgy döntöttek, hogy lerombolják a bányászparadicsomot. Magyarul betiltják az energiaigényes kriptovaluta-előállítási folyamatokat.

Artane Rizvanolli gazdasági és energiaügyi miniszter elmondta, hogy a bűnüldöző szervek más intézményekkel együttműködve fel fogják kutatni a tilosban járó bányászokat, és keményen fel fognak lépni ellenük.

A vezetők lépése nem alaptalan. Közeledik a hideg idő, miközben az európai gázárak több mint 30 százalékkal emelkedtek a napokban, miután az alacsony oroszországi gázexport újra felerősítette az energiahiányra irányuló aggodalmakat. Az 1,8 millió lakosú ország energiaszükségletének 40 százalékát importból fedezi. Az áramellátás szempontjából a téli időszak kiemelt fontosságú, ugyanis a lakosok nagy részének áramra van szüksége fűtési rendszereik üzemeltetéséhez.

Érdekességképp megjegyezzük, hogy a koszovói energiatermelés mintegy 90 százaléka lignitből származik. Ez egy puha, erősen fás szerkezetű kőszén. Égetésekor mérgező anyagok termelődnek.

A hivatalos adatok szerint Koszovó rendelkezik a világ ötödik legnagyobb lignitkészletével, hozzávetőlegesen 12-14 milliárd tonnával.

The Conversation

Ne hagyd ki!