Több olyan magyar vállalkozás van, amely jó eséllyel nemzetközileg meghatározó multivá válhat a következő években a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) szerint. Jó példaként vidéki céget emelt ki a VOSZ főtitkára.
Eljöhet a „magyar multik” kora a VOSZ szerint
Folyamatosan növekszik a sikeres és modern kis- és közepes vállalkozások száma Magyarországon. Emellett akadnak olyan hazai cégek is, amelyek már nem csak exportra termelnek, hanem mint „magyar multik” vannak jelen a nemzetközi gazdaságban – írja a VOSZ miskolci kihelyezett elnökségi ülésén elhangzottakra hivatkozva a VG.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyére jellemző, hogy itt az ipar domináns terület, elsősorban a vegyipar, a gépipar, a fémmegmunkálás, a járműgyártás és az élelmiszeripar területén tevékenykednek a térség vállalkozásai, köztük több autógyártó beszállítója
- nyilatkozta Ádám Imre, a VOSZ Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei elnöke, a szövetség elnökhelyettese.
A Hell jó példa, de más cégekben is van potenciál
Példaként az energiaitalokat, üdítőt és jegeskávékat gyártó Hell Energy Magyarország Kft-t hozták fel. A teljesen magyar tulajdonú cég jelentős fejlesztéseken és beruházásokon van túl az előző években. A szikszói vállalat mára az ország határait is kinőtte.
A cég igazi pozitív példa, mintául szolgálhat minden magyar vállalkozás számára. A jó üzletpolitikának, a fejlesztéseknek és a sikeres marketingnek köszönhetően a Hell kiváló eredményeket ért el az exportpiacokon is, és mára igazi „magyar multinak” tekinthető. A Hell példája bizonyítja, hogy Magyarországon is lehet világszínvonalú terméket előállítani, amely aztán a külpiacokon is megállja a helyét. A cég termelési kultúrája és a fejlett technológia használata párját ritkítja
- mondta Perlusz László, a VOSZ főtitkára.
Hozzátette, nagy a lehetőség a külhoni piacokban, amelyekhez az első lépés az exportra termelés, de ettől is tovább lehet menni.
Magyarországon ma már számos, olyan szinten fejlett vállalkozás van, amelynek már megvan a belépőjegye ebbe a multiklubba. Itt az ideje beváltani ezeket a jegyeket, ehhez persze kell az állam és a társadalom támogatása és megfelelő finanszírozási háttér is
- fűzte hozzá a főtitkár.
Külföldön szakíthat nagyot a magyar élelmiszeripar?
A VOSZ vezetőin túl Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető igazgatója is a külpiaci lehetőségekről beszélt a napokban. Elmondta, 700-800 milliárd forint támogatás érkezik a hazai élelmiszeripar fejlesztésére a következő időszakban. Ebből megvalósulhatnak azok a beruházások, amelyek révén feldolgozhatók lesznek az itthon megtermelt növényi és állati alapanyagokat.
Ezzel jelentősen nő a magyar mezőgazdaság és élelmiszergazdaság jövedelmezősége is. Ez az infrastruktúra a sarokköve annak, hogy az agrár-külkereskedelem ne csak volumenében, de értékében is kimagasló legyen
- vélekedett Ondré Péter.
Megjegyezte, hogy a magyar fogyasztás és az uniós kereslet mennyiségében érdemi növekedés nem várható, ezért érdemes nyitni az EU-n kívüli piacok felé is.
Óriási a kereslet az Unión kívüli országokban, ezek a jövő agrárpiacai a hatalmas fejlesztés előtt álló magyar élelmiszeripar számára
- tette hozzá a szakértő.
