Az ezüstéhez hasonló szinten mozog a világ második legdrágább fűszerének az ára. Az árszintje ellenére nagyon népszerű Magyarországon is. Azonban érdemes tudni a vaníliáról, hogy függőséget okoz, és másolják az aromáit.
Rendkívül nehéz vaníliát termeszteni
Világszerte elterjedt és népszerű fűszer a vanília. A növény egyetlen ehető tagként az orchideafélék családjába tartozik. Ízesítőként a termését, a vaníliababot (avagy vaníliarudat) hasznosítják. A boltokban kapható vaníliás termékek mindössze 1 százalékában található az eredeti fűszer, a többit laborban készült aromákkal ízesítik.
A termesztése csak kevés helyen lehetséges természetes körülmények között. Az őshazája Mexikó térsége, azonban a világtermelés mintegy 80 százalékát Madagaszkár adja, ahol francia gyarmatosítók honosították meg. A szigetország (és Réunion) sajátos, rumos aromáiról híres fajtája a bourbon vanília.
Fegyveresek őrzik a vaníliaültetvényeket
A vaníliával nem kereskednek a nemzetközi árupiacon, mint például a kávéval vagy a kakaóval. A vaníliatermesztők nem élveznek védelmet, nincsenek szankciók és nincsenek olyan szabályok az iparágban, amelyek segítenének szabályozni a fűszer árát, vagy támogatást nyújtanának a vaníliatermesztés ösztönzésére
- idézi az AgronoMag tájékoztatását a VG.
Azonban a vanília a sáfrány után a világ legdrágább fűszernövénye. A fűszer kilónkénti ára 2017-2018-ben az ezüstét is meghaladta. A Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány egyik elemzésében arról ír, bár a világjárvány alatt (miután bezártak a vendéglátóhelyek) csökkent rá a kereslet, és az ára is esett, így is olyan nagy az értéke, hogy a termelők a vaníliaültetvényeket és a -feldolgozókat jellemzően fegyveresekkel őriztetik.
Függőséget okoz, de serkenti az agyműködést
A vaníliában leginkább a sav felelős az ízért. Jelentős problémája, hogy függőséget okoz, amit az élelmiszeripar ki is használ. Egyébként közeli rokonságban áll az adrenalin és a noradrenalin hormonokkal. Közös tulajdonságuk, hogy serkentik az agyműködést.
Miután megugrott a vanília kereslete a világban, a szűkös kínálat a vegyészeket arra ösztönözte, keressék a módját, hogyan lehet mesterségesen vanillinsavat előállítani. Ez sikerült például fenyőkéregből, szegfűszegolajból és rizskorpából, viszont az 1970-es évek óta leginkább petrolkémiai úton, kőolajszármazékokból készítik.
