Sokkal többet költünk az éttermekben és szállodákban, mint a pandémia előtt, annak ellenére is, hogy rendkívül megemelkedett a szolgáltatások és termékek ára. Más ágazatokban inkább vagyunk spórolósabbak, mint néhány évvel ezelőtt.
Változnak a fogyasztói trendek
Európa-szerte nagy egyensúlyváltás zajlik, mivel a fogyasztók a különböző termékek vásárlása helyett egyre szívesebben választják azokat az élményeket, amelyektől az elmúlt két évben megfosztották őket. Ez jó hír az olyan élményalapú ágazatok számára, mint a gasztronómia és vendéglátás. Az adatok alapján azt látjuk, hogy a magasabb árak ellenére a fogyasztók egyelőre rezíliensek maradtak, a költekezés széles körben folytatódik, bár már kezdjük látni a változásokat is ebben a tekintetben
– idézi a Mastercard Economics Institute vezető közgazdászát, Natalia Lechmanovát a 24.hu.
A kártyakibocsátó májusi kutatása szerint a legtöbb piac forgalma emelkedett a járvány okozta korlátozások enyhülésével - ez alól csupán az autóipar jelent kivételt. Nőtt a fizikai üzletek forgalma, az e-kereskedem mutatóinak az emelkedése azonban lassult, de még így is messze meghaladja a járvány előtti szintet.
Ők a változások nyertesei és vesztesei
A megelőző havi kutatás szerint Magyarországon lakberendezésre nagyjából 24 százalékkal költünk kevesebbet, mint a pandémia előtt, de – a nemzetközi trendekkel ellentétben – körülbelül 30 százalékkal ugrottak meg a bevételek az elektronikai cikkek piacán.
Három év alatt ennél is jobban, majdnem 120 százalékkal nőtt annak a pénznek a mennyisége, amit az éttermekben költünk el. A legnagyobb növekedést azonban a szállodák és szálláshelyek ágazata hozta a bázisidőszakhoz képest. A szektor bevételei több mint 170 százalékkal gyarapodtak. A Mastercard szerint ez is jól példázza, mennyire megugrott a késztermékekkel szemben a szolgáltatások iránt a kereslet.
Elszálltak az éttermek költségei
Néhány napja írtunk róla, hogy az előző nyarakat ugyan jó bevételekkel zárta a vendéglátás, azonban szörnyű téli időszakokon vannak túl. Sok vállalkozónak a saját családi kasszájából kellett milliókat beleölnie a cégébe, hogy életben tartsa azt.
A legrosszabb hatással a magyar vendéglátásra talán az energiaárak kiugró emelkedése lehet. A szakember szerint olyan is előfordult, hogy 25 forintot fizetett egy vendéglátóhely 1 kilowattóra energiáért tavaly novemberben. Idén januárban azonban már 150 forintot, azaz hatszoros árat számoltak fel neki. Az eddigi 300 ezer forintos villanyszámlája 1,8 millió forintra növekedett szinte egyik hónapról a másikra.
A szakemberek szerint az indokolt fogyasztóiár-emelés 30-40 százalékos lenne idén, ehhez képest 10-15, maximum 20 százalékos emelést tudtak érvényesíteni az éttermek az áraikban.
A szállás sem lett olcsóbb
A napokban vizsgáltuk meg azt is, hogy tavalyhoz képest mennyivel lett drágább egy belföldi vakációhoz bérelt szállás a legmelegebb hónapokban.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint átlagosan 19 450 forintba kerül a hazai panziókban egy kétágyas szoba reggelivel egy éjszakára. Ez az ár 11 százalékkal magasabb, mint tavaly ugyanilyenkor, valamint 20 százalékkal nagyobb, mint két évvel ezelőtt.
Átlag feletti árakkal találkozhatunk idén nyáron is a különösen népszerű Balatonnál. Tihanyban, vagy például Siófokon 21 ezer forint a legolcsóbb kétágyas szoba reggeli nélkül. Az északi parti településen ráadásul legalább kettőre, a délin pedig legkevesebb öt napra kell foglalni, hogy kiadják a szobát.
