Több ezer vendéglátóhely nem élte túl a pandémia időszakát, a fennmaradtak pedig az ukrajnai háború okozta nehézségeket nyögik. Többszörösére emelkedtek a költségeik az elmúlt hónapokban. Jelenleg azon sem lehet meglepődni, ha az éttermek étlapjaim szereplő tételek hétről hétre drágulnak.
Válság váltotta a válságot a vendéglátásban is
48 ezerre csökkent a hazai vendéglátóhelyek száma az elmúlt két évben, miután nagyjából 3400 zárt be a koronavírus-járvány alatt. Azonban a covid lecsengésével sem szűntek meg a szektor gondjai.
Az egész ágazatot nagyon mélyen érintette az elmúlt két éves válság, és még ki sem lábaltunk, máris itt a háború, rengeteg alapanyag ára emelkedett - van olyan, amit lokálisan már esetleg nem is lehet kapni, például az étolaj
- nyilatkozta Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke az InfoRádióban.
Elszálltak a költségek
Az előző nyarakat ugyan jó bevételekkel zárta a vendéglátás, azonban szörnyű téli időszakokon vannak túl. Sok vállalkozónak a saját családi kasszájából kellett milliókat beleölnie a cégébe, hogy életben tartsa azt.
A legrosszabb hatással a magyar vendéglátásra talán az energiaárak kiugró emelkedése lehet. A szakember szerint olyan is előfordult, hogy 25 forintot fizetett egy vendéglátóhely 1 kilowattóra energiáért tavaly novemberben. Idén januárban azonban már 150 forintot, azaz hatszoros árat számoltak fel neki. Az eddigi 300 ezer forintos villanyszámlája 1,8 millió forintra növekedett szinte egyik hónapról a másikra.
Ezt előre bekalkulálni az árakba, ugyanígy a napi szinten dráguló élelmiszereket is, majdhogynem lehetetlen
- vélekedett Kovács László.
A szakember szerint jelenleg is az életben maradásért küzd számos cég. Az indokolt fogyasztóiár-emelés 30-40 százalékos lett volna idén, ehhez képest 10-15, maximum 20 százalékos emelést tudtak érvényesíteni az áraikban.
Nem miden ágazatot érintett egyformán a válság
Mi is írtunk róla, hogy a pandémiát a Budapest belvárosában működő éttermek és szórakozóhelyek sínylették meg legjobban, hiszen azok vendégkörének nagy részét a külföldi turisták jelentették, akik száma jelentősen visszaesett az utóbbi években. Az időszak legnagyobb vesztesei ezen belül az italüzletek, például a kocsmák voltak, melyek közül 2300 húzta le a rolót.
Azonban, ha minimálisan is, de növekedni tudott a cukrászdák száma az említett időszakban hazánkban.
Ebből az következik, hogy a cukrászdába járás mint lehetőség a pandémia alatt is megvolt, ott nagyon sokan csak elvitelre rendeltek, de azért bementek az emberek
- mondta az ipartestületi elnök.
A szakember végezetül pedig hozzátette, hogy a magyar vendég lehet legjobb vendég a vendéglátóhelyek számára, hiszen rájuk lehet számítani a válságok idején is. Ez az elmúlt évek tapasztalataiból is világosan látszik.
A szektor egyéb nehézségeiről, például a munkaerőhiányról EBBEN, illetve a vendéglátósok panaszairól EBBEN a cikkünkben írtunk a közelmúltban.
