A kiadásaik arányában a magyar háztartások költhették a legtöbbet a rezsire az Európai Unióban az elmúlt években. A lakásfenntartás tehette ki a költségeik nagyjából felét.
Sok megy a háztartások fenntartására
Az uniós háztartások kiadásainak a 32,7 százaléka ment lakásfenntartásra (víz-, villany- és gázszámlára), illetve az egyéb tüzelőanyagokra 2020-ban. További 17,1 százalékot tettek ki az ételek és alkoholmentes italok, valamint 10,8 százalékot az utazás költségei. Rekreációra és kultúrára a kiadások 6,7 százaléka jutott, a háztartási bútorokra 4,9 százaléka, az éttermekbe és hotelekbe 4,8 százalék, öltözködésre pedig 4 százalék az Eurostat friss adatai szerint.
Azonban jelentős különbségek vannak a számokban a tagállamok között. Például hazánk az első a lakásfenntartásra fordított kiadások részarányában. Ez tette ki a magyar háztartások összkiadásainak a 49,2 százalékát. A másik véglet Málta, ahol csupán 8,4 százalékot.
Azonban a szigetországban az uniós átlag felett költenek ételre és alkoholmentes italokra (az összkiadások 19,8 százaléka), de így is jócskán elmaradnak az éllovas észtektől (22,3 százalék).
Érdekesség, hogy amíg a legtöbb tagálamban a rezsi után arányaiban a második legnagyobb kiadást az élelmiszerek és a nem-alkoholos italok jelentették, addig Dániában, Németországban, Luxemburgban, Ausztriában és Szlovéniában a dobogó második fokán a közlekedés állt.
Ennyit költhetünk élelmiszerre
Egyébként a K&H adatai szerint a lakossági ügyfeleik 32,3 milliárd forintért vásároltak élelmiszert és italt a különböző élelmiszerboltokban, vendéglátóipari helyeken, gyorséttermekben és büfékben tavaly decemberben, ami 31 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi 22,2 milliárd forintot. Ha az egész évet nézzük, 2022-ben a pénzintézet bankkártyásai 302,4 milliárd forintot költöttek élelmiszerre, amíg 2021-ben 223,1 milliárdot.
Viszont az egy tranzakcióra jutó költség csökkent 12 hónap alatt, vagyis alkalmanként kevesebbet költöttek, viszont összességében jóval többször és többet. Múlt év decemberében egy-egy élelmiszer-tranzakcióra átlagosan 5300 forint jutott, azonban egy évvel korábban 5530 forint, ami 4 százalékos csökkenést takar. 2022 egészében pedig az egy kártyás élelmiszer-vásárlásra jutó átlagos összeg 4964 forintra rúgott, ami 13 százalékkal marad el a 2021-es értéktől.
Lassulhat idén az élelmiszerek dinamikus drágulása
Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője szerint, ha kitart az euróval szembeni forinterősödés, az kedvező hatással lehet az importélelmiszerek árára a jövőben. Tavasszal kezdhetnek stabilizálódni az élelmiszerárak, de ha kivezetik az árstopokat, hirtelen megemelkedhet néhány élelmiszer árszintje. Viszont kedvező, hogy csökkennek a gabonaárak a világpiacon.
Ez a hatás pedig kiegészülve az erősebb forinttal idővel hazánkba is begyűrűzhet. A hazai gabona- és a lisztárakban is megjelenhet a következő hónapokban
- mondta a szakértő.
