Számos vita és kritika után végül Magyarország részvételével indult az új, uniós, közös gázbeszerzési projekt. Az átmeneti rendszert egyelőre az év végéig szándékoznak fentartani. Orosz érdekeltség sem a kínálati, sem a keresleti oldalon nem bukkanhat fel.
Magyarországgal indult az uniós gázbeszerzési projekt
Eredetileg Magyarország a kritikusa volt, de végül hazánk részvételével indult az Európai Unió közös gázbeszerzési projektje április 25-én. A jelenlegi tervek szerint 2023 végéig fog élni ez a rendszer, amelyben az uniós tagországok és gázcégek, valamit „energiaközösségi” vállalatok egy közös platformon adhatják le megrendeléseiket egy bizonyos mennyiségű gázra. Az ezek összesítésével keletkező keresletre piaci tenderrel keresnek értékesítőt. Eladók az egész világról jöhetnek, de orosz érdekeltségek nem bukkanhat fel sem a keresleti, sem a kínálati oldalon. Ez természetesen nem véletlen, hiszen a projekt egyik célja, hogy kizárják Oroszországot az európai gázkereskedelemből, retorzióként az ország ukrajnai agressziójára.
Mivel az orosz–ukrán háború kitörése után energetikai válság rázta meg Európát, az EU szabályozni próbálta például a gázfogyasztást, a -tárolást és a -beszerzést is. Azonban ezek az intézkedések nem voltak túl sikeresek. Egyes államok lecsaptak az elérhető földgázforrásokra, ami a sokszorosára emelte például az LNG (cseppfolyósított földgáz) árát a világpiacon. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy az Európa Tanács megbízta az Európa Bizottságot, dolgozzanak ki egy közös beszerzési rendszert, ami segít összesíteni a keresletet. Sőt, azon keresztül az uniós cégek vásárolhassanak földgázt, esetleg később hidrogént.
A rendszer legnagyobb előnye az lehet, hogy az európai államok nem egymásra licitálva vásárolhatnak gázt, ami nem fogja úgy felhajtani az árakat, mint az tavaly történt.
A Telex megjegyzi, ennek a rendszernek a neve az AggregateEU. Egyetlen kötelező eleme az egyfajta nemzetállami minimummennyiség, amit mindenképpen a platformon keresztül kell beszerezni. A tagállamoknak a kötelező betárolási mennyiségükhöz (ami a kapacitás 90 százaléka) viszonyítva 15 százalékot kell közösen intézniük az AggregateEU-n át. Azonban a különösen nagy tárolókapacitással bíró országoknál (például Magyarország vagy Ausztria) nem a kapacitás a mérvadó, hanem a megelőző öt év átlagos adataiból számolt éves átlagfogyasztás 35 százaléka, és annak a 15 százaléka a kötelező minimum.
Túlkínálat van LNG-ből Európában
Egyébként túlkínálat alakult ki a globális földgázpiacon az elmúlt hetekben, ami Európában és Ázsiában is alacsonyabb gázárakat eredményezett. Az enyhe téli időjárás és a gázfogyasztás csökkentésére irányuló erőfeszítések hatására mindkét kontinens gázkészletei az ezen időszakban szokásosnál nagyobbak. Emiatt a cseppfolyósított földgázzal megtöltött tartályhajóknak gyakrabban kell küzdeniük a kikötői helyekért, így akár hetekig a tengeren vesztegelnek.
A szokásosnál nagyobb készletek miatt idén a tárolók újratöltése már augusztusban befejeződhet az öreg kontinensen. Ráadásul mivel jellemzően csak a harmadik negyedév elején kezdenek el az importőrök felkészülni a télre, ismét felerősödhet a verseny az LNG piacán. Azonban egy nyári, szélsőségesen meleg, aszályos időszak fellendítheti a fogyasztást is.
