Amazonas-medence Peruban trópusi őserdő

A perui kormány újrakezdené a kitermelést egyes amazóniai lelőhelyein, miután az ukrajnai háború miatt a kőolaj ára emelkedőben van, és az ellátás folytonossága is bizonytalan.



Az egyik ilyen célterület a dél-amerikai ország legnagyobb olajmezője, az úgynevezett 192-es blokk lehet, amely az Amazonas-medencei dzsungel mélyén van, és évtizedeken át az ország első számú lelőhelye volt – írja a Reuters.

A Peru északi részén található 192-es blokk környezetében ugyanakkor a kitermelés már így is jelentős ökológiai károkat okozott, ez volt az első számú oka annak, hogy két évvel ezelőtt bezárták.


A korábbi több száz feltárásból származó olaj még mindig szennyezőanyagként van jelen a talaj felső rétegeiben, befedi az őshonos növényeket és bekerül az Amazonas-folyó felé tartó vizekbe.


Az elszálló energiaárak azonban most mégis arra késztetik a limai vezetést, hogy akár áldozatok árán is, de csökkentse az ország függőségét az importolajtól. Az Oroszországra kivetett nyugati szankciók miatt napi több millió hordó kőolaj esik ki a kínálatból egy olyan piacról, amely már eddig is csak szűkösen tudott lépést tartani az igényekkel.

Karnyújtásnyira a hazai 

Peru jelenleg a petróleum, gázolaj és dízel 80 százalékát külföldről szerzi be, Pedro Castillo elnök ígéretet tett az arány csökkentésére. Hivatalba lépése óta az állami kőolajvállalat, a Petroperu több évtizedes leállás után újrakezdte a kőolaj kitermelést, egyelőre azonban ez csupán napi kevesebb mint ezer hordót jelent. Ez messze elmarad a vállalat átlagától fénykorában, amikor a napi 200 ezer hordó is megvolt. Castillo elnök tervei között szerepel a hazai földgázkitermelés fellendítése is, távlati célja, hogy az energiahordozó minden perui otthonba eljusson.

Klímaváltozás vs. energiaéhség

A kifizetődő kitermelés nem egyszerű, hiszen Peru olajmezői kicsik és elszigeteltek. Az őslakosok nem örülnek a fúrásoknak, előfordul, hogy utakat, reptereket, vagy kulcsfontosságú lelőhelyeket zárnak le.

A kitermelés finanszírozása is kérdéses. A nyugati hitelezők többnyire nem szívesen adnak pénzt olajkitermelésre az Amazonas-medencében, hiszen

a terület megóvása klímakutatók szerint kulcsfontosságú a globális klímaváltozás megfékezésében.


Az amazonasi trópusi őserdő második legnagyobb területe Peruban van, Brazília után.

Az Ukrajna elleni orosz agresszió ugyanakkor új helyzetet teremtett a globális energiabiztonság területén. A lelőhelyekben gazdag dél-amerikai országok vezetői egyre inkább rákényszerülhetnek a hazai források kiaknázására.

The Conversation

Ne hagyd ki!