A perui kormány újrakezdené a kitermelést egyes amazóniai lelőhelyein, miután az ukrajnai háború miatt a kőolaj ára emelkedőben van, és az ellátás folytonossága is bizonytalan.
Az egyik ilyen célterület a dél-amerikai ország legnagyobb olajmezője, az úgynevezett 192-es blokk lehet, amely az Amazonas-medencei dzsungel mélyén van, és évtizedeken át az ország első számú lelőhelye volt – írja a Reuters.
A Peru északi részén található 192-es blokk környezetében ugyanakkor a kitermelés már így is jelentős ökológiai károkat okozott, ez volt az első számú oka annak, hogy két évvel ezelőtt bezárták.
A korábbi több száz feltárásból származó olaj még mindig szennyezőanyagként van jelen a talaj felső rétegeiben, befedi az őshonos növényeket és bekerül az Amazonas-folyó felé tartó vizekbe.
Az elszálló energiaárak azonban most mégis arra késztetik a limai vezetést, hogy akár áldozatok árán is, de csökkentse az ország függőségét az importolajtól. Az Oroszországra kivetett nyugati szankciók miatt napi több millió hordó kőolaj esik ki a kínálatból egy olyan piacról, amely már eddig is csak szűkösen tudott lépést tartani az igényekkel.
Karnyújtásnyira a hazai
Peru jelenleg a petróleum, gázolaj és dízel 80 százalékát külföldről szerzi be, Pedro Castillo elnök ígéretet tett az arány csökkentésére. Hivatalba lépése óta az állami kőolajvállalat, a Petroperu több évtizedes leállás után újrakezdte a kőolaj kitermelést, egyelőre azonban ez csupán napi kevesebb mint ezer hordót jelent. Ez messze elmarad a vállalat átlagától fénykorában, amikor a napi 200 ezer hordó is megvolt. Castillo elnök tervei között szerepel a hazai földgázkitermelés fellendítése is, távlati célja, hogy az energiahordozó minden perui otthonba eljusson.
Klímaváltozás vs. energiaéhség
A kifizetődő kitermelés nem egyszerű, hiszen Peru olajmezői kicsik és elszigeteltek. Az őslakosok nem örülnek a fúrásoknak, előfordul, hogy utakat, reptereket, vagy kulcsfontosságú lelőhelyeket zárnak le.
A kitermelés finanszírozása is kérdéses. A nyugati hitelezők többnyire nem szívesen adnak pénzt olajkitermelésre az Amazonas-medencében, hiszen
a terület megóvása klímakutatók szerint kulcsfontosságú a globális klímaváltozás megfékezésében.
Az amazonasi trópusi őserdő második legnagyobb területe Peruban van, Brazília után.
Az Ukrajna elleni orosz agresszió ugyanakkor új helyzetet teremtett a globális energiabiztonság területén. A lelőhelyekben gazdag dél-amerikai országok vezetői egyre inkább rákényszerülhetnek a hazai források kiaknázására.
