Megélhetési válságba került Moldova lakossága az ukrajnai háború miatt. Az országban mérhető általános infláció a magyart is messze túlszárnyalja.
Válságba került Moldova
Moldova lakosságának a java megélhetési válsággal küzd, miután 35 százalékra emelkedett az általános infláció az országban éves alapon. Gyakoriak az áramszünetek is. Az állam jelentős importenergiára szorul, viszont egyre kevésbé fizetőképes. Semleges országként az ukrajnai háború egyik nagy vesztese.
Egészen egyszerűen nem lehet kijönni a nyugdíjból: minden elmegy az élelmiszerre és a gyógyszerre. Miből fizessem a rezsit?
– kérdezte egy helyi nyugdíjas a Guardian riporterétől.
Az úr hozzátette, hogy sokszorosára nőtt a földgáz ára, ezért csak kormányzati segítséggel tudják fizetni a rezsit – írja a HVG.
Egy friss kutatás szerint Moldova lakosságának a 40 százaléka küzd a mindennapi megélhetésért, 21 százalék pedig egyenesen az életben maradásáért harcol.
Az EU-hoz fordultak segítségért
Moldova energetikai helyzete különösen rossz, hiszen orosz és ukrán importtól függ. A Gazprom hatszorosára emelte a gáz árát, Ukrajna elektromos hálózatát pedig teljesen szétlőtték az oroszok, ezért Kijev nem exportál.
Kétségbeesésében Moldova külügyminisztere az Európai Unióhoz fordult. Az EU és néhány tagállama vállalta, hogy állja az ország egymilliárd eurós energiaszámlájának a harmadát.
Ez azonban újabb belpolitikai feszültséget és utcai tüntetéseket szült, mivel az oroszbarát ellenzék a nyugatbarát kormányt vádolja a kialakult helyzetért, és Moszkvában bízik, hogy megoldhatja a problémáikat.
Ezalatt Maia Sandu elnök uniós tagságért folyamodott, és Brüsszel el is fogadta a jelentkezést. Viszont a megélhetési válság miatt csökkent az EU népszerűsége az országban. Manapság nagyjából a lakosság fele támogatná az európai integrációt.
Nem csak az európai országokat érinti nehezen a háború
Az európai országok energiaszámlái jóval magasabbak idén télen a korábban megszokottnál, azonban az európaiak várhatóan megússzák az első olyan fűtési szezont, amikor kevésbé számíthatnak az orosz energiahordozókra. Ez kevésbé igaz a világ szegényebb részeire
Az öreg kontinens energiagondjai legrosszabbul olyan Európán kívüli országokat érintenek, amelyeknek korábban abból a cseppfolyósított földgázból (LNG) jutott nagyobb arányban, amely java jelenleg az EU-ban köt ki. Ennek várható következménye, hogy ezekben az államokban több lesz az áramszünet, gyárak maradhatnak áramellátás nélkül és mindezek miatt nőhet a társadalmi elégedetlenség.
Igaz, hogy jónéhány áramszünet után a jelentős esőzések átmenetileg csökkentették az energiaválságot Bangladesben, a Fülöp-szigeteken, Indiában és Pakisztánban. Azonban Dél-Afrika sem tudott hosszútávú gázszállítási szerződéseket kötni, pedig ott meglehetősen hűvös idő várható.
